Biztonságban a magyar devizahitelesek?

– A hitelek forintosítása mindenki számára rosszat jelenthet: a bankrendszernek, az állam költségvetésének és végső soron az adófizetőknek – mondja Bogdan Góralczyk professzor.

A novemberi törvény értelmében minden jelzáloghitelt, amely frankban, euróban, illetve jenben van, automatikusan átszámolnak forintra, egyes esetekben lehetett kérvényezni az adósság devizában történő további számolását, de döntő többségükkel nem így történt. A bankok és Orbán csapata közti megállapodás szerint az átváltás 256 forint volt egy svájci frankért, az euróért pedig 309 Ft a november 7-i állás szerint.

A kormány olyan lépésre szánta magát, hogy sok lakos helyzetét megkönnyítse, akik 2008 előtt jelzáloghitelt vettek fel, majd adósságspirálba kerültek, ezek értéke 10 milliárd eurónak felelt meg.

Góralczyk professzor szerint a svájci frank hirtelen ugrása után a kormány ellenőrzése alatt álló média triumfált, de ennek dacára ez rossz döntés is lehet. A politológus hangsúlyozta, hogy a hitelek átszámítása csak februárban kezdődik: – Azok a magyarok, akiknek frankhitelük volt, megkönnyebbülést éreztek, és a kormánypropaganda ezt ki is használja. De a harc csak most kezdődik. Hatalmas nyomás lesz a forinton és rendkívül költséges a végrehajtás. Precedens nélküli helyzet – teszi hozzá.

Az adósok 256 Ft-ot fizetnek, míg az árfolyam most 316, ennek a különbségét valakinek viselnie kell. Nálunk világos, hogy ezt az egyének viselik, de Magyarországon ez nem tiszta – mondja a professzor, és hozzáteszi: a november 7-i parlamenti szavazás után a költségeket a bankok viselik, de a bankszektor ezeket mindig áthárítja a klienseire.

„Úgy tűnik, hogy a magyar kormányfő, Orbán Viktor eldöntötte, a devizahitelesek problémáját mindenáron megoldja, még azon az áron is, ha még nagyobb adósságot halmoznak fel, habár befagyasztva” – írja Maciej Samcik a blogján.

Góralcyzk professzorhoz hasonló a véleménye Maciej Radkiewicznek a Sobieski Intézettől. – A magyar kormány jó szándékkal volt a társadalom felé, de aki kockáztat, az veszthet is. A gazdaságban semmi sincs ingyen – mondja. – Azokra is hatással van, akik a legtöbbet vesztik – a bankokra és részvényeseikre. Amikor arról határoznak, hogy a reálisnál alacsonyabb árfolyamon törlesztik a hiteleket, tartalékot kell képezzenek, és a bankok így is a végén valóságos veszteséget könyvelnek el, akkor meg különösen, ha sok ilyen hitelesük volt. Más szakágban ez nincs így – magyarázza.

Mint a WP.pl pénzügyi portál informál, a bankok vesztesége már kb. 1,3 milliárd dollár, és további 650 millió dollár költséget az államkincstár vett magára. Ez azonban még nem minden, a forintosítás miatt a bankoknak további veszteségei lesznek, kb. 15 milliárd złotynak megfelelő, ha biztosították magukat a frank árfolyamának növekedésével szemben.

Hogy ez megtörtént-e, arra a válasz valószínűleg igen, de nem annyira, hogy kiegyenlítsék a veszteséget, amely a svájci frank árfolyamának elszabadulásából következett.

– Miből fog kárpótolni a kormány? Közpénzből, azaz az adófizetők pénzéből – mondta Radkiewicz, és emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az adók nagyon magasak, és éppen azok felemelése lehetne a módszer a bankok veszteségeinek pótlására, ha a kormány így döntene. Szerinte azonban a kormány azt fogja mondani, hogy a bankok rosszak, és nem kell nekik segíteni. Sőt, az ominózus rendelkezés neve: Törvény a tisztességes bankrendszerről.