Betegség a Dunánál – Magyarország az Economist szerint
Zord képet mutat a magyar kormány első félidei teljesítménye – írja Betegség a Dunánál című az Economist. A tekintélyes brit hetilap már alcímében utal rá, hogy Magyarország Közép-Európa leggyengébben teljesítő állama.
A befektetők idegességét mutatja, hogy a 10 éves magyar államkötvények hozama 9 százalékos – írja az Economist. A lap emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor a választási kampányban egymillió új munkahelyet ígért, ám eddig mindössze 50 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, akik többsége közmunkás. Az Economist szerint a Fidesz kétségbeesett, mert grandiózus tervei kudarcot vallottak. Emiatt pedig új adókat vet ki, az egészségtelen élelmiszerek után most a telefonálást adóztatja meg.
A lap szerint a Fidesz – nyolc évnyi lusta és korrupt szocialista kormányzás után – az euróválságnál is rosszabb káoszt örökölt, ám még így is kevés mentsége van. A Fidesz költségvetési tervei hurráoptimista elképzeléseken alapultak – idézi a lap Boros Tamást, a Policy Solutions elemzőjét.
Az Economist szerint vannak jó hírek is, ilyen például, hogy az Európai Unió mégsem fagyasztja be a Magyarországnak szánt kohéziós támogatásokat, és az export is egészséges. Az IMF-megállapodás hiánya ugyanakkor kiteszi Magyarországot az olyan veszélyeknek, mint például a spanyol bankcsőd, vagy Görögország kilépése az eurózónából.
Orbán Viktor korrupcióellenes ígéreteiből mindössze annyi valósult meg, hogy az előző kormányzat alatt helyzetben lévő oligarchákat Fidesz-közeli oligarchákra cserélték – írja az Economist. Megfigyelőkre hivatkozva a lap azt írja, hogy mára a korrupció intézményesedett Magyarországon.
Az Economist szerint Magyarországon a gyűlöletbeszéd és az idegengyűlölet is erősödik. A lap példaként említi, hogy Vadai Ágnes képviselő-asszonyt lehurrogták a jobboldali képviselők a parlamentben, amikor Horthy Miklós rehabilitációja ellen szólalt fel, a Fidesz pedig megakadályozta egy rasszizmus-ellenes parlamenti bizottság felállítását.
