Béremelés, reálbérek: jövőre is marad a szívás

Azoknál a cégeknél, ahol terveznek 2013-ban béremelést, az emelés mértéke nem éri majd el a várható infláció mértékét – derült ki egy friss kutatásból. A cafeteria tervezését eközben a kormány közteher-emelési tervei teszik nehezebbé, írja a és az

2012. október 29., 15:03

A cégeknél, ahol egységes elvek alapján döntenek a bérekről, a válaszadók 61 százaléka tervez 2013-ban emelést, de az átlagos emelés 4 százalékos mértéke elmarad az infláció várható szintjétől, azaz reálértékben csökkenésre van kilátás – ismertette Dara Péter, a Devise ügyvezetője a Simconsulttal közösen, 386 munkáltató megkérdezésével elkészített bérfelmérés eredményeit.

Azon társaságoknál, ahol munkaköri szintenként döntenek a bérezésről, nagyjából fele-fele arányban vannak a tartást és az emelést tervezők. Ahol emelnének, ott átlagosan 4-5 százalék várható: a legkisebb a mérték az ügyviteli dolgozók esetében, a legnagyobb pedig a felső vezetőknél. A felső vezetők esetében a válaszadók 6 százaléka tervez bércsökkentést, miközben az ügyviteli alkalmazottakat ez nem fenyegeti.

Ami a cafeteriaterveket illeti, a válaszadók 47 százaléka a 2013-as rendszer kidolgozásával még a kormányzati tervek véglegesítésére vár, 29 százalék pedig nem tervez változtatást.

Fata László cafeteria-szakértő egy két hete elkészült, 291 munkáltató megkérdezésével levezényelt felmérés eredményét ismertetve elmondta: a válaszadóknál alkalmazásban lévő 60,4 ezer munkavállalónál 30 százalékos közteher mellett 22 ezren kapnak béren kívüli juttatást, ami 50 százalékos terhelésnél az egyhetedére esne vissza.

A költségvetési bevételek a számítások szerint 20 százalék körüli terhelésnél egyfajta platót érnek el, azaz e szint feletti közteher esetén sem várható érdemi változás költségvetési szempontból.

A szakértő szerint egyelőre nem értelmezhetőek a cafeteriaszabályozási tervek, a hr-vezetőknek a jövő évi keretek meghatározásához meg kell várniuk, amíg a kormányzati tervek jogszabályban is megjelennek. A szakember véleménye szerint az 51 százalék feletti közteher – az adminisztrációt is figyelembe véve – sok munkáltatót arra ösztönözhet, hogy bérré alakítsa a cafeteriát.

A nagy állásportálok kínálata alapján a gyártás, mérnöki, műszaki állások terén van a legtöbb nyitott pozíció, a meghirdetett állások mintegy harmadát adják – derült ki Kovács András, a Grafton szakértőjének előadásából.

A második helyen az it-, telekom-munkakörök állnak, majd a pénzügyi/számviteli, a kereskedelmi és értékesítési, valamint az ügyfélszolgálati pozíciók jönnek – utóbbiak 10 százalék körüli aránnyal. Ami a nem szellemi munkaköröket illeti, az operátori állások is toplistásak még. A szakember hozzátette: az értékesítési pozíciókon belül főként eladókat keresnek a munkaadók, betöltésre váró értékesítési vezetői állás kevés van.