Benyújtotta a költségvetés tervezetét a kormány

Varga Mihály kiemelte: a rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi büdzsé, mivel olyan intézkedéseket vezetnek át rajta, amelyek könnyebbé teszik az emberek megélhetését. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a rezsicsökkentés 2014-ben folytatódik; az idei ezzel kapcsolatos intézkedéseknek köszönhetően – beleértve az év végi, további 11,1 százalékos rezsicsökkentést – 2014-ben átlagosan mintegy 100 ezer forintot tudnak megspórolni a magyar családok. A családi adókedvezmény kiterjesztésével az ideihez képest 53 milliárd forinttal több marad a családok zsebében: 260 ezer háztartás számára teszi lehetővé a kormány, hogy a korábban nem teljes mértékben érvényesített családi adókedvezményt igénybe tudják venni a gyermekek után; összességében 230 milliárd forintot hagynak ezzel a háztartásoknál.

Varga Mihály kifejtette: az, aki nem tudja adójából teljes egészében ezt a kedvezményt igénybe venni, vagy az egészségbiztosítási, vagy a nyugdíjjárulék terhére veheti igénybe.

A diákhitellel kapcsolatos változásokról elmondta: azoknak a diákoknak, akik gyermeket vállalnak, elengedik a diákhitel-tartozását, erre 4 milliárd forintot biztosítanak.

A pedagógusok béremelésének forrása

Varga Mihály kiemelte: a jövő évi költségvetés tartalmazza a közoktatásban részt vevők illetményalapjának növelését is, ami 160 ezer pedagógust érint 2014-ben, és 153,4 milliárd forint plusztámogatást jelent ebben az alkalmazotti körben. A büdzsé tartalmazza a közfoglalkoztatás keretében a Start-programban részt vevők kedvezményét is; 30 milliárd forintot irányoznak elő a téli közmunkaprogramra, amely az idén novembertől 2014 április végéig tart – ismertette Varga Mihály. A munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései, az ennek keretében nyújtott foglalkoztatási kedvezmények 2014-ben is hatályban maradnak – fűzte hozzá.

Jelentős tartalék lesz a jövő évi büdzsében

A jövő évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezheti – folytatta a miniszter. Varga Mihály hangsúlyozta a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap mellett egy 120 milliárd forintos további biztonsági tartalék szolgálja a rendkívüli kiadások fedezetét.

1,9 százalékos bővülés, 2 százalékos reálkereset-emelkedés

A kormány a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor – mondta Varga Mihály. A nyugdíjakat 2,4 százalékkal – az infláció mértékével – emelik az idei 5,2 százalékos növekedés után. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a gyed extra január elsején indul, és az újonnan gyedet igénylők vehetik majd igénybe, azért, mert a 2,9 százalékos hiánycélt tartani kell, Magyarország nem akar visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá.

Megteremtik a hús áfacsökkentésének elvi lehetőségét

A nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta: a jövő évi költségvetés megteremti a lehetőséget a hús általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésére, ugyanakkor ennek részleteiről még nem született kormánydöntés. Varga Mihály kifejtette: az adótörvények módosítását két héten belül nyújtják be az Országgyűlésnek, jelenleg az utolsó simításokat végzik rajta. Elmondta: a hús áfájának csökkentésére megvan az elvi lehetőség a költségvetésben, de még nincs döntés arról, hogy milyen keretben és mekkora csökkentés legyen. Az adótörvények módosításáról szerdán tárgyal a kormány – fűzte hozzá Varga Mihály.

Devizahitelesek: október végéig tárgyalnak a bankokkal

A nemzetgazdasági miniszter a devizahitelesek problémájával kapcsolatban elmondta, hogy november elsejéig lehetőségük van a bankoknak, a Magyar Bankszövetségnek arra, hogy a már meglévő, a devizahiteleseket segítő programokat jobban működtessék, mert még sokan nem éltek ezekkel a lehetőségekkel – írja az MTI.

November elsejéig folyik a szakmai egyeztetés a kormány és a kereskedelmi bankok között, ha október végéig, november elsejéig nem lépnek a bankok, akkor a kormány megteszi saját előterjesztését a devizahitelesek ügyében – mondta Varga Mihály.

Az államadósság csökkenésével számol a kormány

A javaslat 15 958,373 milliárd forint bevételi főösszeggel, 16 883,127 milliárd forint kiadási főösszeggel és 924,753 milliárd forint hiánnyal számol, 30 629,1 milliárd forintos GDP mellett. Az államadósság a GDP 76,9 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 77,4 százalékról. A törvényjavaslat szerint az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2014. december 31-ére tervezett adóssága – 296,9 forintos euró, 240,6 forintos svájci frank és 225,0 forintos amerikai dollár árfolyam mellett – az államháztartás központi alrendszerében 22 976,7 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 456,0 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 163,4 milliárd forint.

Áfából, szja-ból több, jövedéki adóból kevesebb bevétel

A kormány általános forgalmi adóból (áfa) 1,5 százalékkal magasabb, személyi jövedelemadóból (szja) pedig 3 százalékkal több bevételre számít jövőre, a jövedéki adóbevételek ugyanakkor 1,6 százalékkal csökkenhetnek a most benyújtott 2014-es költségvetés szerint. Az Országgyűlés honlapján hétfőn megjelent javaslat alapján áfából háromezermilliárd forintot, szja-ból 1550 milliárd forintot, jövedéki adóból 931,9 milliárd forintot, társasági adóból pedig 358,8 milliárd forintot vár a kormány jövőre.

Az idei költségvetéshez képest 2014-ben 47 milliárd forinttal többet tervez a kormány az áfabevételekből. Az szja-nál a tervezett növekmény 48 milliárd forint, a társaságiadó-bevételeknél pedig 38 milliárd. A törvényjavaslat szerint ugyanakkor a jövedéki adókból származó bevételek 15,2 milliárd forinttal csökkenhetnek jövőre.

EU-fejlesztések

Az uniós fejlesztésekre a jövő évi költségvetés 1959,083 milliárd forint kiadási előirányzatot tartalmaz, ami jelentős növekedés az idei 1436,857 milliárd forintról. A támogatás az uniós fejlesztések esetében 2014-ben 412,940 milliárd forint lehet az idei 151,164 milliárd forintról. Az uniós fejlesztésekhez kapcsolódó bevételek jövőre 1546,143 milliárd forintot tesznek ki az idei 1285,692 milliárd forint után.

19 jogszabályt módosít a kormány

Az államháztartásról szóló törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek. A benyújtott előterjesztés módosítja egyebek mellett az államháztartás szabályozásával összefüggő és a központi költségvetéssel összefüggő egyes törvényeket. Hajlékonyabbak lesznek az önkormányzatok adósságrendezési szabályai, a gépjárműadó ellenőrzésekor a NAV a személyes adatokhoz is hozzájuthat az önkormányzatoknál, a hulladéklerakási járulék a jövőben nem a szaktárcát, hanem a központi költségvetést illeti – egyebek mellett ezek a szabályok is szerepelnek a törvényjavaslatban.

A jogszabálycsomag a helyi önkormányzatok adósságrendezését szabályozó, még 1996-ban hozott törvény módosításával indul. Ez megengedi, hogy az önkormányzat és a hitelezői az adósságrendezés bármely szakaszában megállapodhassanak egymással. Ennek megfelelően hitelt is bármikor felvehetnek az önkormányzatok a hitelezőik kifizetésére. Erre azonban külön szabályok vonatkoznak.

Kiegészítésképpen került be a szövegbe az a megkötés, hogy a zálogjoggal biztosított követelés tulajdonosa – az adósságrendezési eljárás megindulásától – nem gyakorolhatja a zálogjogát. (A vállalkozások csődeljárásaiban a jelzálogjoggal biztosított követelés kielégítése megelőzi az ilyennel nem bíró követelést. Az önkormányzati csődnél viszont a zálogjoggal rendelkező hitelező egy szintre kerül az azzal nem bíróval.) Az egyezség során az önkormányzatnak az állammal szembeni tartozása – például az adó- és járuléktartozás – megfelezhető. Ehhez azonban az államháztartásért felelős – jelenleg a nemzetgazdasági – miniszter engedélye szükséges.

Az új szabályokat azokban az adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, amelyeknél a bíróság még nem hagyta jóvá a vagyonfelosztási javaslatot. A gazdasági stabilitási törvény már 2011 óta korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét. Az egyik szabály szerint az önkormányzatnak a hitel miatti – tárgyévi – összes fizetési kötelezettsége (a hitel futamidejének végéig) egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 százalékát, de ehhez is kell a kormány hozzájárulása. Kivételes, vagy pedig az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a kormány eltekinthet az 50 százalékos aránytól.

A módosítás ugyanezeket a feltételeket szabja a kormány hozzájárulásához akkor, ha az önkormányzatnak azért kell hitelt felvennie, mert jogerős bírósági ítéletbe foglalt fizetési kötelezettségét kell teljesítenie.

Az államháztartási törvény módosítása meghatározza a jogellenesen igénybe vett, illetve felhasznált költségvetési támogatás visszafizetésekor alkalmazandó késedelmi kamatot. Ez a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. Ugyancsak az államháztartási törvény engedi meg jelenleg is az adóhatóságnak azt, hogy az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó dokumentumaiba – ellenőrzési céllal – betekinthessen. Így hozzájuthat az adótitkokhoz is, de nem férhet hozzá a személyes adatokhoz. A módosítás törli a személyes adatokhoz való hozzáférés tilalmát.

Az idei költségvetést megalapozó, tavalyi törvénycsomag módosította úgy az államháztartási törvényt, hogy az állami szférában a kincstár által működtetett központi bérszámfejtés működjön 2014 első napjától. A mostani módosítás ezt egy évvel eltolja. A szociális törvény módosítása bevezeti a kiemelt ápolási díjat, amely annak jár, aki a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóját ápolja. Ez a díj az ápolási alapdíj 180 százaléka.

A tavalyi dohánykereskedelmi törvény írta elő azt, hogy „a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére, valamint a megkötött koncessziós szerződés ellenőrzésére a miniszter 100 százalékos állami tulajdonban lévő, zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot alapít”. A mostani kiegészítés a miniszter kötelezettségévé teszi az említett zrt. működési célú támogatását.

Ugyancsak ez a törvény egészül ki a koncessziós díjak beszedési szabályával. Ez az illetékes miniszter feladata, de a zrt.-vel szedeti be, majd utalja azt tovább. A nettó koncessziós díjat a kincstár, az áfát pedig az adóhatóság kapja. A késedelmi pótlék, a kártérítés és a kötbér viszont a minisztérium saját bevétele lesz. A hulladéktörvény módosítása megváltoztatja a lerakási járulék feletti rendelkezést. Ez jelenleg a környezetvédelemért felelős minisztériumot illeti, a jövőben a központi költségvetés kapja.

Amennyiben a hulladékelszállítást az önkormányzat nem tudja biztosítani, akkor egy másik hulladékszállítót kell kijelölni – erről az idén nyáron elfogadott, a vészhelyzetről szóló törvény és a végrehajtási rendelete intézkedik. Jelenleg ilyenkor a kijelölt szemétszállítót – közszolgáltatót – a lerakási járulékból kell kifizetni. A jövőben ez a központi költségvetés dolga.