Barcza György: Nincs miért aggódniuk a devizahiteleseknek

Az elemző szerint az államháztartási hiánycél módosulása átmenetileg gyengítheti a forintot.

2010. április 29., 21:01

A forint tegnapi gyengülését a görög pénzügyi válság okozta. A magyar valuta megelőző napi gyengélkedésében szerepe lehetett a jegybankelnök személye körül támadt politikai bizonytalanságnak is - így látja Barcza György, a K&H Bank elemzője, aki szerda este nyilatkozott a kérdésről a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának.

Egy esetleges jegybankelnök-váltás mindig kissé félős dolog a piacok számára, de a devizahiteleseknek még emiatt sem kellene különösebben aggódniuk - mondta a Duna Televízió Közbeszéd című esti műsorában Barcza György. A kamatpolitikára, az
árfolyam-politikára vonatkozó döntéseket ugyanis - ami a devizahitellel rendelkezőket érintheti - e jegybank héttagú monetáris tanácsa hozza meg, amiben egy szavazta van a bank elnökének - érvelt az elemző.

Kell-e tartani az esetleges spekulánsoktól? Színre léphetnek-e a nemzeti valuta akár átmeneti meggyengülése, avagy a jegybank vezetéséről folyó vita kapcsán? - hangzott a Közbeszéd kérdése. Barcza úgy reagált: a bizalom légköre mindaddig fenntartható, amíg van jegybanktörvényünk, vagy egy független jegybankunk.

A következő hónapok fő kérdése az lehet, hogy az államháztartás éves tervezett hiánycéljának változása miként befolyásolja a forint árfolyamát - szögezte le az elemző, aki szerint most nemzetközi hatás miatt gyengül a forint, de ha a költségvetési pályában jelentős módosulás következik be, ez tovább érintheti az árfolyamot. Úgy látja: a piacok "nem hiszik el" a magasabb, hat-hét százalékos hiánycélról szállongó híreket, az öt százalék körül terveznek inkább.

Barcza György szerint nehéz lenne közép- vagy hosszú távra megállapítani a forint árfolyamának alakulását, ez inkább "egyfajta jóslás lenne". Az elemző úgy látja, június-július környékén még van esélye a forint gyengülésének, hosszabb távon viszont bízni lehet a valuta visszaerősödésében.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.