Az IMF vizsgálja az új jegybanktörvényt

A nemzetközi szervezetek közösen vizsgálják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény csütörtökön beterjesztett módosító javaslatát – közölte a Reuters hírügynökséggel Irina Ivacsenko, a valutaalap budapesti illetékese. Megerősítette, hogy megkapták a magyar kormány levelét az MNB-törvény legújabb módosításáról. A Parlamentnek csütörtökön beterjesztett törvénymódosító javaslatot az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság közösen fogja elemezni a következő napokban – idézi a Reuterst a Portfolio.hu.

2012. június 21., 12:16

A törvénymódosítást csütörtökön Matolcsy György nyújtotta be, az új tervezet rendelkezik arról, hogy a monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A törvénymódosítás első pontja a devizatartalékkal kapcsolatos információkra vonatkozik. A javaslat szerint „a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefügg döntések és belső szabályok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt”.

A kormány mostani javaslata rendezi a nemzetközi szervezetek által kifogásolt hatáskör átrendezést is. Ezek szerint a monetáris tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, az operatív feladatok tehát a jegybank vezetésénél lesznek. A törvényről a kormány tervei szerint két héten belül, vagyis július elejére dönthet a parlament. Ez azt jelenti, hogy akár már a nyáron megkezdődhet Magyarország és a nemzetközi szervezetek tárgyalása a készenléti hitelről. A bizakodás hatására jelentős forinterősödés kezdődött, az euró ára csütörtökön 285 forint alá került a devizapiacokon – írja a

Portfolio.hu.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.