Az E.on államosítása: tudja, kinek hoz hasznot

Bár az energiapiac az Európai Unió miatt liberalizált (bárki termelhet és kereskedhet energiával), a lakossági áram árát a kormányváltás óta a Gazdasági minisztérium szabályozza. A magyar áram – európai vásárlóerő-egységen számolva – egyébként az egyik legdrágább Európában.

A kétharmados többségét a kormány emellett olyan - a nemzetgazdasági szempontból fontos cégek visszaszerzésével összefüggő - konfliktusokra is használta, mint hogy "visszavettük a Mol-részvényt az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét (...) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól" - sorolta fel a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor: nem szabad azt gondolni, hogy csak konfliktusai vannak az országnak, ugyanis szövetségesekkel is rendelkezik - tudósított a Portfolio.hu Orbán beszédéről a Tranzit - Fesztiválról.

A kormányfő a múlt heti nagyköveti értekezleten beszélt arról, hogy nagy vitára számít Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítaná a kormány a rezsiszolgáltatásokat. Példaként említette az energia továbbítását, szétosztását és az azzal való kereskedést, legalább lakossági körben.

Megszólalt Navracsics: folynak a tárgyalások

Navracsics Tibor közlése szerint az E.ON magyarországi leányvállalatára vonatkozó vásárlási szándék része a közműszolgáltatások nonprofittá tételéről szóló elképzelésnek.
A miniszterelnök-helyettes a Hír TV-nek kijelentette: "szeretnénk az egész közműszolgáltatások rendszerét nonprofit alapra helyezni, amennyire ez lehetséges. Ez a lépés is ebbe a tervbe illeszkedik".

"A tárgyalások még folynak, úgyhogy részleteket sajnos nem tudok róla elárulni" - fűzte hozzá.

Veszteséges cégből drága áramot veszünk

Sem a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója, sem az elnöke nem tudta megmondani, mi értelme az E.On államosításának, hacsak nem az, hogy a jelenlegi politikai vezetésnek hasznot fog hajtani.

– Hamis képet fest a kormány azzal, ha azt gondolja, hogy a lakosság egyébként magas rezsiköltsége abból fakad, hogy az érintett céget irreális profitot realizálnak – mondta a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a

Klubrádióban. Hegedűs Miklós a Megbeszéljük című műsorban azt is hozzátette, ezt a hamis beállítás ráadásul kormányprogrammá teszik, és azzal kecsegtetnek, hogy ha majd az állam kézbe veszi az energetikai cégeket, akkor majd olcsóbb lesz például az áram.

A szakember azonban felhívta a figyelmet, hogy a válságadóval terhelt energetikai szektor a bankszektorhoz hasonlóan nemhogy nonprofit, de veszteséges. Ha állami kézbe kerül, akkor sem lesz rövidtávon olcsóbb az energia, hisz akkor az államnak kell majd fedeznie a veszteségeket a költségvetésből, ami így is ezer sebből vérzik. Hosszú távon pedig azt a nyereséget tiltják meg az államosítással, mely a fejlesztésre, az új beruházásokra kellene.

Vértes: nem az E.ON-ra kellene költeni az állam pénzét

Nem tőlem kell megkérdezni, hogy jó-e, mondta Vértes András az

ATV Megbeszéljük című műsorában.

A hazai E.ON értékét több milliárd euróra becsülik. Ennyibe kerülhetne Magyarországnak az esetleges megvásárlása. Az állam készpénztartaléka egyébként elegendő lehet az üzletre, de a GKI elnöke szerint nem erre kellene fordítani, mert ez csökkenti az állam likviditását.

Miközben az sem világos, hogy miből fedezzük majd a nemzetközi kötelezettségeinket. Még az is lehet, hogy IMF-pénzből vásárolunk majd, ahogy a MOL-részvények esetében is.

– Egyetlen hasznot jelenthet ez, a politikait – mondta Vértes. Ez abban állhat, hogy a háztartáshoz tartozó energiadíjakat alacsonyabban tartják. A villamos energián egyébként van profit, de azt nem gondolja, hogy például az MVM hatékonyabban fogja majd üzemeltetni a gáz, és a villamos üzletágat, mint az E.ON. Magyar állami vállalat ugyanis majdnem kizárt, hogy jobb üzletet kössön a Gazprommal, mint a hatalmas tőkével rendelkező E.ON.

A villamos energia estében Paks a legnagyobb villamos energiaszállító. Szerinte itt az merülhet fel, hogy az állam mesterségesen lenyomja a paksi árakat. De az meg azért nem jó, mert az állam ezzel csak az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. A nem Pakstól vásárolandó áram árába belenyúlhat az állam, de ezt Vértes ellenzi, mert a versenypiacon az államnak nem szabad beleavatkozni a folyamatokba.