Átlagos keresetű? Magát megnyúzzák, öregem!

OECD: Élmezőnyben a magyar bérek adóterhelése

2012. április 26., 13:39

Az OECD legfrissebb, 2011-re vonatkozó statisztikája szerint még mindig nagyon magas a magyar élőmunka adóterhe. Ráadásul van olyan kategória, ahol a terhelés jelentősen megugrott – olvasható az

mfor.hu oldalán.

Korábban már mi is megvizsgáltuk a magyar jövedelmeket terhelő adóék változását a 2012. évi változásokra fókuszálva, melynek során kiderült, hogy idén 10 éves csúcsra került az alacsonykeresetűek bérét terhelő adóék.

Most az OECD 34 országban vizsgálta meg a jövedelemadók (bérek és járulékok) 2011-es (tehát nem az idei, hanem a tavalyi) teljes munkaerőköltséghez viszonyított változását az előző évhez képest. Magában a Magyarországra vonatkozó konkrét számokban sok újdonság nincs, hiszen ezt mi is megírtuk már bő egy éve, sőt, ahogy fentebb jeleztük, már a 2012-es számokat is ismerjük legalább fél éve, de a nemzetközi összehasonlítás miatt érdekes, hogy 2011-ben mennyire volt versenyképes a magyar élőmunka terhelése más OECD-országok adó- és járulékfizetési kötelezettségeihez képest.

Egyedülállók közül a gyermektelenek jártak a legrosszabbul

Az OECD honlapján közzétett jelentésben az egyes háztartástípusokra jellemző adóteher alapján rangsorolták az országokat, mi azonban csak Magyarországra fókuszálunk és az első három helyezettre. Az átlagkeresettel rendelkezők jövedelemadója a teljes munkaerőköltség arányában 3 százalékponttal emelkedett egy év alatt (2010-ről 2011-re) köszönhetően a nyugdíjjárulék félszázalékkal történő emelésének, valamint az adójóváírás mérséklésének. Ezzel 2011-ben a teljes munkaerőköltség 49,4 százaléka került az államhoz, ami a harmadik legmagasabb lett a vizsgált országok között, míg az előző évben a 46,4 százalék csak a hatodik legnagyobb volt. Ez mind a változást, mind pedig a terhet illetően jelentősen meghaladja az OECD-s átlagot. A vizsgált háztartástípusoknál csak Németországban és Belgiumban terheli nagyobb adómérték a jövedelmet. Magyarországon 2012-ben egyébként az átlagkeresetűek esetében az adóék, ha csak kis mértékben is, de tovább emelkedett: az idei adóteher 0,19 százalékponttal magasabb a 2011-esnél. Az idei változásokhoz egyébként az egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelkedése, az adójóváírás kivezetése, és a bruttó 202 ezer forint alatti bérekre vonatkozó szuperbruttó megszüntetése járult hozzá.

2011-hez visszatérve, ha egyedülálló szülő két gyermeket nevelt, akkor a 2011-ben életbelépő változások 6,6 százalékkal mérsékelték az adóterhet a teljes munkaerőköltség függvényében. A 2010-es 26,6 százalék és 10. helyezésünk után a 16. helyet érő 20 százalékra mérséklődött az adómérték. Ugyanakkor a gyermektelen átlag felett keresők esetében igaz, hogy 1,1 százalékponttal lett alacsonyabb az adóteher, az 51,6 százalék még mindig a negyedik legmagasabb a vizsgált országok között.

A gyermektelen párok adóterhelése a második legnagyobb

Ha egy komplett családmodellt nézünk, tehát két gyermek és két szülő, akkor azoknak az adóterhe csökkent a legnagyobb mértékben, akik csak egy fizetésből kénytelenek megélni. Esetükben 3,5 százalékponttal 32,8 százalékra mérséklődött a jövedelemadó-terhelés 2011-ben, ezzel pedig az előző évi 8. helyről a 11-re csúszott vissza Magyarország. Az élen akárcsak az egyedülállókra épülő modelleknél többségében Franciaország és Belgium osztozik az első két helyen.

Hazánkban legrosszabbul azokat a párban élőket érintették az évben bekövetkezett változások, akik egy gyermeket sem nevelnek, és átlagkeresetből, illetve annak 33 százalékából kell (vagyis részmunkában foglalkoztatott), hogy gazdálkodjanak. Náluk ugyanis 3 százalékponttal emelkedett az adóterhelés, ami után 2011-ben már 46,7 százalékot tett ki a jövedelemadó a teljes munkaerőköltségen belül. Ezzel egyébként több helyet ugrott előre hazánk, hiszen az előző évi 5. hely után most már a második legnagyobb az adóteher ebben a családmodellben.

26 országban növekedett a terhelés

A vizsgált 34 ország esetében az átlagkeresettel rendelkezők adóterhe átlagosan 0,3 százalékponttal emelkedett 2010 és 2011 között, ami nagyrészt a személyi jövedelemadóváltozás eredménye. 26 ország közül, ahol az adóteher emelkedést mutatott - ebből 18 esetében az SZJA is emelkedett - a legnagyobb változás Írországban történt, itt átlagosan 3,8 százalékpontos, Magyarországon 2,4 százalékpontos, Portugáliában pedig 1,4 százalékpontos növekedés történt. A változások miatt 1,1 százalékpontos csökkenés történt Új-Zélandon és az Egyesült Államokban az OECD szerint.

Az egy kereső és két gyermek családmodellnél átlagkereset mellett a legmagasabb adóék Franciaországban jellemző (42,3 százalék), míg Belgium 40,3, Olaszország pedig 38,6 százalékkal követi az élen. Az OECD országok átlaga egyébként 25,4 százalékos volt 2011-ben.

A jelentés szerint az OECD országokra - kivéve Mexikó és Chile - jellemző, hogy a gyermekes családok adóéke alacsonyabb, mint a gyermektelen egyedülállóké. Érdekes megjegyzés, hogy a két adóék közötti különbséget tekintve hazánk szintén élvonalban van: a két terhelés között ugyanis 16,6 százalékpontos eltérés mutatkozik. (A gyermektelenek adóéke 49,4 százalék volt 2011-ben, a családosok adóéke ezzel szemben 32,8 százalék). Nálunk nagyobb eltérést csak öt országban találni a 34-ből. Ebből a szempontból az élen Luxemburg áll, hiszen 22,2 százalékponttal magasabb az ottani egyedülállók adóéke a családosokénál.

Ha megnézzük a környező országokat, akkor csak a cseheknél magasabb a gyermekes családok adóéke és a gyermektelen egyedülállóké közötti eltérés a miénknél: 20,8 százalékpont, mely egyébként Luxemburg után a második legnagyobb különbség. A szlovákoknál ugyanis 13,9 százalékpontos, az osztrákoknál 11,4, a lengyeleknél pedig 5,9 százalékpontos különbség van a két adóteher között - természetesen minden esetben az egyedülállók hátrányára jelentkezik ez a különbség.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.