Árfolyamfixálás: amire nem gondoltak

Nem azért, mert bármelyikük is úgy véli, hogy most már bátran belevághatnak az árfolyam fixálásba, hogy azután 36 hónap múltán könnyedén kifizessék a reájuk háruló többlet havi törlesztési terheket. Sokkal inkább azért, mert most már világosan látszik: az árfolyamfixálás lényege, hogy három évi átmeneti csökkenés után akár élethosszig, vagy tán azon is túl tartó fizetési kötelezettséggel kell megbirkózniuk majd, miközben az állam - a késedelmes jogalkotáson kívül - semmit sem vállal magára - írta a

Azon kevesek, akik az elszabaduló svájci frank árfolyam láttán - tegnap délután 240 forintot adtak az alpesi deviza egy egységéért a bankközi piac kereskedői - a 180 forintos árfolyamfixálás mellett döntenek, három esztendeig azért drukkolhatnak, hogy a mostani értéknél ne emelkedjen magasabbra a keresztárfolyam. Vagy kedvező esetben akár csökkenjen is. A kormány hivatalos honlapja és a kommunikációért felelős államtitkár korábban egymástól eltérően fogalmazta meg a fixálás utáni árfolyam alakulását, ami most világossá vált. A kétféle nézet közül az ügyfelek számára a kedvezőtlenebb valósul meg. A kormány eredetileg nem engedte volna meg a 15 százaléknál nagyobb mértékű árfolyamnövekedést 2015-től. Vagyis - az elvetett elképzelés szerint - a 207 forintos árfolyamnál, ami a rögzített 180 forintnál éppen 15 százalékkal több lett volna magasabb. Azonban nem így történt.

Amire nem gondoltak

A Népszava által megkérdezett szakemberek - a kissé nyakatekert - rendeletet úgy értelmezik, hogy ha a rögzítés előtt 120 ezer forint volt a hiteladós havi törlesztő részlete, és majd a fixálást követően 100 ezer forintra csökkent, akkor ha 36 hónap után - tegyük fel - ismét 120 ezer forintra emelkedik a törlesztő részlet, akkor az legfeljebb 15 ezer forinttal (a 100 ezer forint 15 százalékával) emelkedhet. Sőt ez a 15 ezer forint, mint a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság részlete, egész addig hónapról-hónapra megfogja terhelni a devizehitel-adós havi törlesztéseit, amíg el nem fogy. A rendelet szerint ez akár 30 esztendővel is megtoldhatja a törlesztés futamidejét, azonban ez az időszak rövidebb lesz, ha az adós betölti a 75. életévét. Ez a megemelt korhatár jelentős fejtörést okozott a bankok számára, ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hatályos körlevele szerint a 62 évesnél idősebbek esetében szükség kezes vagy adóstárs bevonására és pótlólagos fedezet elrendelésére van szükség. Erre, mint annyi másra, a rendelet megalkotói nem gondoltak.

A PSZÁF honlapján már eddig is megtalálható volt az az árfolyamkalkulátor, amely arról tájékoztatta a deviza-hiteladósokat, hogy mire számíthatnak, ha rögzítik kölcsönük árfolyamát. A PSZÁF az új kormányrendeletre tekintettel úgy döntött - tudtuk meg a Felügyelettől -, hogy még ebben a hónapban módosítják kalkulátorukat, amelyben már figyelembe veszik a 15 százalékos plusz törlesztési korlátot is.

Azért kifizettetik velünk

A kormány Otthonmentő Programjának sarkalatos pontja volt az állam áldozatvállalása a megugró devizaárfolyamok miatt nehéz helyzetbe került családokon történő segítés. Az árfolyamfixálásról szóló rendelet egyértelművé teszi, hogy a kormány - a késedelmes jogalkotáson és a gyűjtőszámlán összegyűlő összeg feletti állami garanciavállaláson kívül -, semmilyen tevőleges szerepet nem kíván játszani a programban. Valamennyi terhet most a bankokra, majd a későbbiek során az adósokra hárítják. A pénzintézeteknek nem szabad a hitelszerződések módosítása címén semmiféle költséget felszámítaniuk. Ez még rendben is lenne, elvégre a hitelintézeteknek is osztózniuk kell az árfolyamváltozásokból adódó többletterheken. Az azonban váratlanul érte a bankokat, hogy a közjegyzői díjakat is reájuk terhelik. Ismerve a pénzintézetek magatartását: a többletterhet, - beleértve azt is, hogy a gyűjtőszámlán összegyűlő összeg kamata csak a források költségeit fedezi, - minden bizonnyal szét fogják "porlasztani" a jól fizető ügyfelek között, ahogy tették ezt a bankadó esetében is. A közjegyzői költséget egyébként meg lehetne takarítani - javasolták még tavasszal a bankok - azáltal, hogy egységesítenék az okiratot. Ezt az elképzelést azonban a kormány elvetette, azon a címen, hogy a pénzintézetek "okozták a bajt, ezért viseljenek minden terhet." A bankok kénytelen-kelletlen ebbe belenyugszanak, azonban az ügyfeleknek azért kell többletadósságot a rögzítés után elviselniük, mert a kormányzati propaganda része, hogy "ők jól járnak."

Az Európai Bankfelügyelethez fordult Matolcsy György

Levélben fordult a nemzetgazdasági miniszter Andrea Enriahoz, az Európai Bankfelügyelet vezetőjéhez a magyar pénzügyi rendszerben a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyzet miatt. A minisztérium közleménye szerint Matolcsy György hangsúlyozta: a gazdasági válság negatív hatásai és a svájci frank erősödése következtében a devizahitelezés magas aránya súlyos problémákat okozott a háztartásoknak Magyarországon.

Matolcsy György a következő kérdésekben kérte az Európai Bankfelügyelet állásfoglalását:

1. Milyen kockázatot jelenthet a hitelfelvevők szempontjából az a körülmény, hogy Magyarországon az összes lakossági hitelfelvétel döntő részét deviza - leginkább svájci frank - alapú lakáshitelként váltották ki?

2. Mennyiben járult hozzá az elégtelen uniós és hazai szabályozás a jelen helyzet kialakulásához?

3. Léteznek-e olyan nemzetközi példák, ahol a válság előtt a hazai helyzethez hasonló körülmények alakultak ki, de Magyarországnál hatékonyabban kezelték a problémát?

4. Egyetért-e az Európai Bankfelügyelet azzal a magyar állásponttal, miszerint a devizahitelezés kockázatait körültekintő makroprudenciális és fogyasztóvédelmi szabályozással kellene csökkenteni mind hazai, mind uniós szinten?

Az Európai Bankfelügyelet vizsgálatának eredményeit a minisztérium szerint beépítik majd az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság és a devizahitelezés történeti kialakulását vizsgáló munkacsoport jelentésébe.