Amikor dől a dominó – Trump tervei és a magyar autógyártás
– Senkinek nem jó a vámháború, amelyet Donald Trump indított el, a hatásai ugyanis sokkal gyorsabban és erőteljesebben jelentkeznek majd, mint azt a protekcionista intézkedéseket támogató politikusok gondolnák. Ha a globális értékláncban egyetlen szem is elszakad, annak beláthatatlanok a következményei, ugyanis nem lehet tudni, milyenek a kereskedelmi, pénzügyi vagy akár biztonságpolitikai hatásai – mondta lapunknak Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója, kutatóprofesszora. Hozzátette, az 1929-es gazdasági válság idején az országok a protekcionizmusba menekültek, és a következmények, más tényezőkkel együtt, a második világháborúhoz vezettek.
Még szerencse, hogy a politikusok valamennyit tanultak a múltból, és a 2008-ban kitört válságban fel sem merült ezen eszköz használata. Így történhetett meg az, hogy miközben az EU gazdasága 4,6 százalékkal, külkereskedelme csaknem 20 százalékkal esett egy év alatt, mindössze másfél év kellett hozzá, hogy a recesszió előtti szintre álljon vissza az unió kereskedelme.
– Ha Trumpnak sikerülne megbontania az értékláncot, azt az amerikai társadalom és gazdaság is gyorsan megérezné. Ráadásul éppen az a réteg, amely rá szavazott. A védővámok ugyanis megdrágítják a termékeket, amelyekre kivetik őket. Trump szavazói a globalizáció veszteseinek érzik magukat, úgy próbálták tartani az amúgy sem jó életszínvonalukat, hogy a drága amerikai termékek helyett olcsóbb, de minőségben nem sokkal rosszabb kínai, mexikói és egyéb importárukat vásároltak. Ha ettől a lehetőségtől elesnek, mert az import ára emelkedik, az azokat esetleg helyettesítő hazai áruk pedig eleve drágábbak, gyorsan megérzik az intézkedések negatív hatásait – magyarázta a professzor.
Inotai András szavait erősíti a U. S. Chamber of Commerce (Amerikai Kereskedelmi Kamara) közleménye is, amelyet a Reuters idézett. E szerint a kamara kampányt fog indítani, amelyben államonként bemutatja, hogy a Trump védővámjai miatt beígért nemzetközi ellencsapások milyen negatív hatásokkal járnak. Hangsúlyozzák: előre meg tudják mondani, hogy különösen azok az államok veszítenek, amelyek a legutóbbi elnökválasztáskor Trump mellett álltak, például Dél-Karolina hárommilliárd, Tennessee 1,4 milliárd, Texas 3,9 milliárd dollárnyi exportját érintik majd az új ellenvámok. Ahogyan Tom Donohue elnök fogalmaz, „az adminisztráció annak a gazdasági fejlődésnek az aláaknázásával fenyeget, amiért olyan keményen dolgoztunk. Szabad és tisztességes kereskedelemre kell törekednünk, de ennek egyszerűen nem ez a módja.”
Trump terveinek hatásuk lehet az amerikai cégekre is. Egy részüket ugyan haza lehet csábítani külföldről, és lehetséges az importot belföldön termelt árukkal helyettesíteni, de amint amerikai béreket kell fizetniük, drágábban tudnak előállítani. Amelyik amerikai cég pedig marad Mexikóban, Kanadában vagy Kínában, azt éppúgy sújtják majd a vámok, mint a bármely más országból az Egyesült Államokba szállítókat.
Az USA június közepén jelentette be, hogy júliusban 34 milliárd dollárnyi, Kínában gyártott és onnan importált csúcstechnológiai termékre akar 25 százalékos büntetővámot kivetni. A kínai kereskedelmi miniszter azonnal sajtóértekezletet tartott, és elmondta, számításaik szerint ebből a 34 milliárd dollárból több mint 20 milliárd dollárnyi terméket Kínában működő külföldi cégek, jórészt amerikai vállalatok állítanak elő. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Washington megemeli a vámokat, az jelentős részben a Kínában működő amerikai cégeket sújtja majd.
– Ráadásul az ellencsapások sem maradnak el – mondta Inotai András. – Ha Kína és az EU is ellenlépéseket tesz, és valódi kereskedelmi háború kezdődik, annak nemcsak gazdasági, de akár beláthatatlan biztonsági-stabilitási következményei is lehetnek. Ráadásul a kölcsönös büntetések egyre több iparágra terjedhetnek ki, ami szétverheti a világgazdaság jelenlegi rendszerét.
Kína a puzzle-ban
– A világkereskedelem értéke mintegy évi harmincezer milliárd dollár, vagyis a világ GDP-jének harmada. Az EU-hoz kötődik a világkereskedelem 30 százaléka, vagyis az EU a világ legnagyobb kereskedelmi hatalma. Ha az egyes országokat nézzük, akkor Kína az első Németország és az USA előtt. Az EU, Kína és az USA adja a világkereskedelem felét, amiben ritka, de fontos kivételként nem az USA a meghatározó szereplő – magyarázta Inotai András. Az EU–Kína közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további liberalizálása, valamint két- és többoldalú szabadkereskedelmi megállapodások kötése jelentős mértékben mérsékelhetné azt a negatív hatást, amelyet az USA protekcionista kereskedelempolitikája előidézhet.
Kérdés ugyanakkor, mit és mennyit tud az EU Kínának eladni, hogy ezzel jelentős kereskedelmi deficitjét csökkentse. A kiegyensúlyozottabb kétoldalú gazdasági kapcsolatokhoz hozzájárulhat a kínai piac további liberalizálása az európai szolgáltató cégek és beruházók számára. Kína alapvető politikai érdeke egy többpólusú világrend, amelyben az európai integráció megkerülhetetlen szerepet játszik, és csökkentheti a Kína és USA közötti és kölcsönös bilaterális függést.
– Jelenleg a dollár a világ kulcsvalutája, a világ devizatartalékának kétharmada, az éves magyar társadalmi termék közel harmincszorosára rúgó kínai valutatartalékoknak pedig 70 százaléka amerikai dollárban van – emlékeztet Inotai. – Vajon miért állna érdekében Donald Trumpnak elértékteleníteni a dollárt, csupán mert protekcionista akar lenni? Kérdés, ki mit tesz, hol parancsol megálljt, és hogyan próbálja elhárítani a láncreakciószerű következményeket, ha a protekcionizmus szelleme teljes erővel kiszabadulna a palackból.
Kína például júliustól válaszként hasonló lépést tervez: először 35 milliárd dollárnyi, majd fokozatosan 50 milliárd dollárnyi, USA-ból importált termékre vet ki ugyancsak 25 százalékos büntetővámot, ami több mint száz terméket érint, köztük a kukoricát, a marhahúst, a dohányt és vegyi anyagokat. Vagyis megint a végső fogyasztók járnak rosszul. Ráadásul azért sincs értelme a háborúnak, mert bár Donald Trump szerint az USA-nak 500 milliárd dollár a kereskedelmi hiánya Kínával szemben, elemzők szerint az amerikai multinacionális vállalatok Kínában működő többségi tulajdonú érdekeltségeinek éves értékesítése a kínai piacon több mint 350 milliárd dollár, vagyis jórészt fedezik a hiányt.
Az EU július végéig adott határidőt az USA-nak, hogy válaszoljon arra a csomagjavaslatra, amelyben azt taglalják, hogy a védővámokra milyen viszontválasszal él majd az EU. A brüsszeli csomag 300 milliárd dollárnyi importot tudna blokkolni a megemelendő vámokkal.
Kritikus terület az autóipar – és itt lesz húsba vágó számunkra is a kérdés. Az EU jelenleg tízszázalékos vámot alkalmaz az amerikai személyautókra, az Egyesült Államok pedig 2,5 százalékosat az európai személyautókra, és 25 százalékosat a terepjárókra és kisteherautókra. Legutóbb Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor berlini találkozóján került napirendre a téma, és a politikusok egyetértettek abban, hogy nem támogatják a protekcionizmust a kereskedelempolitikában, és a minél alacsonyabb vámokban érdekeltek. Merkel azt mondta, azt szeretné, hogy az USA-ból az EU-ba érkező gépjárművekre nullaszázalékos legyen a vám, de ezt a könnyítést nemcsak Amerikának, hanem az egész világnak megadná. Trump viszont 20 százalékos importvámot akar kivetni a német autókra.
A vámvita, különösen az autóipart érintő, magyar szempontból is kritikus terület. Magyarország a világ egyik leginkább sérülékeny gazdasága a kereskedelmi háborúk idején, mivel nagyon mélyen integrálódott a globális értékláncokba. Az integráltság és a gazdasági összefonódottság (kölcsönös függés) mértékét többek között azzal lehet kifejezni, hogy az adott ország exportjában mennyi a külföldiek által előállított hozzáadott érték, illetve az adott országban előállított hozzáadott érték mennyivel járul hozzá más államok exportjához. Ha így nézzük, a világ legjobban kitett országai Luxemburg, Tajvan és Szlovákia, majd a negyedik helyen Magyarország áll. Egy Magyarországon gyártott Mercedeshez például külföldről érkezik a legtöbb alapanyag, vagyis jelentős importtal dolgozik a német tulajdonban lévő magyar gyár. Ezt az autót később kiviszik Németországba, ami Magyarországnak export, Németországnak pedig import. Viszont itt még nincs vége a folyamatnak, mert Németország tovább exportálja a járművek egy részét, ami számára exportot jelent.
Árt vagy használ?
A protekcionizmus lényege, hogy az országok a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitikát alkalmaznak, védővámokat, importkvótákat vezetnek be, adókedvezményeket adnak a hazai cégeknek, állami intervenciót hajtanak végre az árupiacokon, a belgazdasági termelőket védő dömpingellenes rendelkezéseket hoznak, játszanak a valutaárfolyammal. Minden, amit tesznek, éles ellentéte a szabadkereskedelemnek, ami a mindenféle korlátok leépítésében testesül meg, s a verseny alapvető feltétele. Egy felmérés szerint a közgazdászok 93 százaléka szerint a vámoknak és importkvótáknak általában negatív hatásuk van a jólétre. A verseny hiánya megdrágítja az előállított termékeket, s végső soron a fogyasztók járnak rosszul, s csak egy kisebbség részesül az előnyökből.
– Ha az Egyesült Államok tényleg bevezeti az európai autókra a magasabb vámokat – mondta Inotai András –, Magyarország nem csak amiatt sérülne, mert esetleg kevesebb autó fut le a gyártósorokról. Olyan is előfordulhat, hogy az Audi, amelynek nincs telephelye az USA-ban, úgy dönt, nem fizeti meg a magas vámokat, inkább gyárat létesít Amerikában. Akkor viszont majd el kell döntenie, hogy melyik telephelyét szünteti meg Európában.
Ekkor bármelyik európai, így a magyar gyár is veszélybe kerülhet.
– Nyugodtak semmiképp sem lehetünk, mert nem jó, hogy a magyar gazdaság ennyire kitett az autóiparnak. A 2016-os adatok szerint a három autógyár, az Audi, a Mercedes és a Suzuki, valamint az alkatrészgyártás a magyar GDP öt százalékát jelenti – magyarázta lapunknak Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője.
Vagyis ha 2016-ban 35 ezer milliárd forint volt a GDP, akkor ebből csaknem 1800 milliárd forint jött az autóiparból. Ha csak egy napra leállna e körben a termelés, az mintegy ötmilliárd forint GDP-kiesést okozna. Ráadásul a járműipart hálószerűen szövik át az üzleti kapcsolatok.
Ha egy autógyárral baj van, azt megérzi a műanyagipar, a textil- és a fémipar, vagyis a beszállítói kör is.
Ahogyan Némethné Pál Katalin mondta, az ágazati elemzésekben általában az első három szinten álló beszállítói körrel szoktak foglalkozni, ők az összeszerelők, az elsődleges alkatrészgyártók és a nekik beszállítók, de a sor lefelé bármeddig elmehet. A végén álló kicsik viszont kevésbé függnek az autóipartól, mert ők számos területre gyártanak. Egy EU–USA kereskedelmi háború kit jobban, kit kevésbé, de mindenkit érinthet Magyarországon is.
A GKI kutatója szerint a kereskedelmi háború következményében megdráguló európai autókról mégsem fognak lemondani az amerikaiak. Az USA-ban európai autóval járni presztízs és státusszimbólum. Ugyanez igaz fordítva is. Nem egyszerű Európában amerikai autót venni a szabványok és az engedélyezés miatt, de aki demonstrálni akar egy ilyen járművel, az a vámok ellenére is meg fogja tenni. Persze a fogyasztóknak és a versenynek a nullaszázalékos vám lenne ideális.
Némethné Pál Katalin szerint annak, hogy egy gyárat máshova visz a tulajdonos, sok összetevője van, húsz forint árelőnyért senki sem fog megmozdulni. Az autó ma már nem tömegtermék, nem csak az ára fontos a fogyasztóknak.
– Ráadásul a gyártás mögött álló láncolat bizalmi tőkére épül, amit a legkevésbé sem szeretnek feladni a multinacionális cégek. A kapcsolatok bonyolultak és sokrétegűek. Trumpnak tehát nincs igaza abban, hogy csupán vámokkal meg tudja menteni az amerikai autóipart – tette hozzá. Mint mondta, az ágazatban sokkal nagyobb bajok vannak a vámoknál. A német dízelbotrány átalakulást indított el, amiről még senki sem tudja, hová vezet. Jelenleg úgy tűnik, az elektronikus autóké a jövő. A háttérben óriási fejlesztések folynak, új versenytársak bukkanhatnak elő a semmiből.
