Aláírták a Déli Áramlat alapító okiratát

A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója és a Gazprom Zrt. igazgatóságának helyettes vezetője pénteken a Parlamentben aláírta a Déli Áramlat Magyarország Zrt. alapító okiratát.A tervezett vezeték Oroszországból szállítaná Magyarországon keresztül Európába a gázt, ám kikerüli majd Ukrajnát - írja a Független Hírügynökség.

2010. január 29., 19:24

A magyar energiafüggőség csökkentésében nagyon fontos, bár nem az egyetlen lépés a Déli Áramlat megépítése - mondta az alapító okirat aláírását követően Oszkó Péter pénzügyminiszter.

A magyar-orosz gazdasági vegyesbizottság ülésén szóba került a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésében és budapesti metróhálózat felújításában való orosz részvétel. Viktor Zubkov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese a megbeszélést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a "közös erőfeszítéseknek köszönhetően képesek leszünk megőrizni a Malévot, mint magyar nemzeti légitársaságot". A vegyesbizottság ülésén a mezőgazdasági, ipari és turisztikai együttműködés fejlesztéséről is tárgyaltak.

A pénteki tárgyalások előtt Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy Oroszország a második legjelentősebb külkereskedelmi partnere Magyarországnak, az éves forgalom mértéke eléri a 14 milliárd dollárt. A magyar kormányfő hozzátette: Közép-Európa számára stratégiai jelentőséggel bír az energiabiztonság, ezt bizonyítják az elmúlt években tapasztalt szállítási problémák is. A miniszterelnök szerint a válságból való kiúthoz együttműködésre van szükség. Ezek közül kiemelte az agráriumot, a tudományos, oktatási és innovációs kooperációt, valamint a közlekedési, logisztikai fejlesztéseket is. A kormányfő emlékeztetett rá, hogy Záhonyban jelenleg is egy több 10 milliárd forint értékű beruházás zajlik.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.