Akasztják a hóhért, amikor az ÁSZ vizsgálja az APEH-et
Az Állami Számvevőszék nemrég közzétett vizsgálata szerint az Adóhatóság hátralékkezelési gyakorlata nem megfelelő. Az adótartozásoknak csak egy kis részére koncentrálnak, míg a nagyobb részről nincsenek pontos információik. Miközben az előírások szerint a tartozást azonnal kezelni kellene a hivatalnak. Az ÁSZ felszólította a Pénzügyminisztériumot és az Adóhatóságot, hogy változtassanak a jelenlegi állapotokon
- Ha egy ember átmegy a tilosban a zebrán, azt könnyen megbünteti a rendőr. Ha 5-en mennek át, még őket is képes megbüntetni a rendőr, de ha egy tömeg indul neki az átkelésnek, velük már nem tud mit kezdeni – jellemezte szemléletesen az Adóhatóság helyzetét Vörös Mária az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Adó-és vám ellenőrzési osztályvezetője.
A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a számvevők a napokban nyilvánosságra hozta az Adó és Pénzügyi Hivatalnál végzett (APEH) ellenőrzés eredményét.
A vizsgálat a szervezet korábbi átalakításának tapasztalatait vonta le, illetve a hátralék -és a kockázatkezelési rendszer célszerűségét elemezte.
Az ellenőrzés a kívülállók számára meglepő megállapításokkal zárult. Kiderült, hogy az APEH csak az általa kockázatosnak ítélt adózói kör hátralékait figyeli, a többiekét nem. Sőt, valójában az sem tudják, hogy adott pillanatban hányan, mekkora összeggel, mióta tartoznak a hatóságnak.
Hátralékkezelés: sokan kimaradnak
- Az Adóhatóság valójában nem lesz eleget a számára előírt törvénynek, az Adózás Rendjéről szóló törvénynek. Mivel abban az áll, hogy ha egy adózó tartozik, akkor az adótartozás azonnali beszedése érdekében az APEH-nek fel kell lépnie. Ez azonban nem minden esetben történik meg, csak a korábban kockázatosnak ítélt, hátralékkezelésbe bevont körnél – magyarázza a jelenlegi gyakorlatot az osztályvezető.
Az ÁSZ jelentés összefoglalójában a megállapítás mellett a hivatal érvelése is szerepel.
Mi következik mindebből? Az, hogy a tartozások nagyobbik része nincsen a hivatal látókörében. Vagyis csendben telik az idő, halmozódik a tartozás, majd egyszer csak törölni kell az elévülési idő miatt, amikor már nem tehető jogi lépés a behajtás érdekében.
Duplázódtak a tartozások
A számvevők azt is közzétették, hogy az adóalanyok mekkora arányára fókuszál az adóhatóság és mekkora marad ki a koncentrált figyelemből. A jelentés szerint az adózók teljes hátralékállománya 2006. és 2009. között 77 százalékkal nőtt. 964 milliárdról 1720 milliárdra ugrott a tartozások értéke. Még úgy is, hogy a hatóság jelentősen - 42 százalékkal - emelte a behajtott összegek értékét. De ez kétélű dolog, mert egyrészt több pénzt szedtek be, másrészt több hátralékot is töröltek.
Az ÁSZ megállapítja, hogy az APEH 2008. december 31-én 4.2 millió hátralék tételből 3.1 milliót nem vont be a hátralékkezelésbe. A teljes állomány 73.8 százalékát. A számvevők szerint a 60 napnál régebben fennálló tartozások kétharmada, míg a 360 napnál régebbiek 69 százaléka maradt ki a felszólítások, határozatok, inkasszózások alól.
Ajánlások a változtatásra
Az ÁSZ számos ajánlást megfogalmazott az APEH-et felügyelő Pénzügyminisztérium és az adóhatóság számára. Ezek között szerepel, hogy az adóhatóság „vizsgáltassa felül a hátralékkezelés eljárás rendjét, továbbá alakítson ki olyan informatikai rendszert, amely támogatja a hátralékok teljes körének hátralékkezelésbe vonását.”
Hogy mikorra lesz a szükséges informatikai fejlesztésekre pénz, az a Pénzügyminisztériumon által felállított fontossági sorrenden múlik – állítja Vörös Mária. Az ÁSZ határidőket nem szab, csak figyelmeztet a rendszer hibákra.
A Pénzügyminisztérium a jelentés megkapta, a benne foglaltakat tudomásul vette, kifogást nem emelt ellene.
