Káoszcunamiban az új adó, szaporodnak a kérdések
Csütörtökön övön aluli ütést kaptak a kormánytól azok, akik nem állampapírba tartják a megtakarításukat. A jövőben ugyanis 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után – derül ki a Magyar Közlönyben szerda este kiadott kormányrendeletből.
A váratlan és kíméletlen adókötelezettség a megjelenése óta nem kis pánikot okoz. Az alapvető kérdésekre – egyelőre – nincsenek világosan értelmezhető válaszok, érthetően sokan féltik az eddig biztonságban vélt megtakarításaikat. A 24.hu utánajárt, mi lesz a bankban lekötött összegek sorsa júliustól. Ezekre csak a 15 százalékos kamatadó terhe hárul, viszont a július elsejét követő lekötések már 13 százalékos szochó-kötelesek lesznek. Enne értelmében szociális hozzájárulási adót június 30-ig van lehetőség elkerülni.
A folyószámlán, fizetési számlán lévő lekötetlen pénzek után is csak akkor kell fizetni, ha ezekre kamatot kapnak a betétesek. Lekötés nélkül erre jelenleg csak egy-két példa van a bankok között. Náluk a július 1-jétől kapott kamatokra kell megfizetni a szochót is.
A befektetési jegyek és kötvények nyeresége után csak akkor kell szochót fizetni, ha június 30-át követően történik a vásárlásuk. Ezeknél a „kollektív befektetési értékpapíroknál” és „hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál” abban az esetben kell szochót fizetni, ha egyébként kamatadót is Ilyenkor a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára, továbbá az ilyen értékpapírok beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor az árfolyamnyereségre fizetjük a szochót. Államkötvényekre (állampapírokra) ez a kötelezettség nem vonatkozik.
Az élet- és nyugdíjbiztosítások esetében akkor kell szochót fizetni, ha a június 30. után kötött biztosításból kamatadó köteles jövedelmünk származik. Itt is az az ökölszabály, hogyha a jövedelem kamatadó köteles, akkor szochót is kell utána fizetni júliustól. A biztosítói teljesítésből – ha az nem kamatadómentes vagy nem az szja-törvény kamatadószabályai alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat meghaladó összeg után kell a szochót megfizetni. A kockázati életbiztosítás díja ebből a szempontból nem minősül befizetett díjnak, így az ilyen kifizetésekre nem kell szochót sem fizetni. A befektetési (unit-linked) életbiztosítások után viszont igen. Befizetett díjnak minősül ebből a szempontból a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeg is.
A kamatadó és a szocho a kamatjövedelemnek számító nyereségből összesen 28 (15+13) százalékot vonnak el – emlékeztet a szomorú számokra a 24.hu. Ehhez képest nulla az adómérték, ha állampapírt veszünk.
Az új jogszabály szerint július 1-jétől a jelenlegi veszélyhelyzet fennálltáig kell a szochót megfizetni.
(Kiemelt képünk illusztráció. 168.hu archív)
