A világ legalacsonyabb adóterheit itt találja

Mexikóban és Kanadában a legalacsonyabb az adóterhelés, a legmagasabb pedig Franciaországban és Japánban – derül ki a KPMG felméréséből. László Csaba szerint Magyarországon a kkv-k adóterhelése javul, az szja-változások a magas keresetűeknél visszafoghatják a béremelést. A felmérés 10 országot és 41 üzleti szempontból fontos várost vesz górcső alá. László Csaba, a KPMG adópartnere csütörtökön, a nemzetközi tanulmány eredményeit ismertetve elmondta: a felmérés az Egyesült Államok terhelését tekinti 100-nak, és főleg két területre koncentrált: a társasági adóterhelésre és az élőmunkához kapcsolódó terhekre.

2010. június 18., 09:44

A legversenyképesebb az adórendszer Mexikóban (59,9) és Kanadában 63,9), a két szomszéd próbál alákínálni az USA-nak. Európában a vizsgált országok közül Hollandiában (76,4) kedvező az adókörnyezet. Kifejezetten magasnak tekinthető ugyanakkor a francia (181,4), a japán (138), az olasz (129,6) és a német (124,1) adóterhelés.

Az összesített adóterhelés Japánt kivéve az összes vizsgált országban csökkent, ami azt mutatja, hogy a költségvetési lazítás alapvetően kiadási oldalról, illetve direkt költségvetési eszközökön kívül zajlott. Bár a vizsgált időszakban már javában válság volt, nem nagyon volt megfigyelhető jelentős adónövekedés.

A városok közül a legkisebb elvonás Vancouverben van (50,5), amely téli olimpia helyszíne volt. Az élbolyban mexikói, kanadai és ausztrál városok vannak, valamint két holland és egy angol város, az első 24-ben rajtuk kívül csak amerikaiak találhatóak. London a 25. (98,6 pont), Berlin a 34. (121,8), Frankfurt a 36. (126,4), Róma a 38. (133,8), Párizs pedig a 41. (187) helyezett.

Magyarország nem szerepelt a felmérésben; László Csaba szerint mutatószámunk 100 fölött lenne a magas élőmunka-teher miatt.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.