Magánszemély és vállalkozás tartozására is kezességet vállalhat a kormány egy rendeletmódosításnak köszönhetően.

A kormány munkahelyvédelmi akcióterve úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.

Az MSZP szerint a kormány "alibizik" a hiteltárgyalásokon és valójában nem akar megállapodást kötni az IMF-fel. Az LMP szerint a valutaalapot az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának csődje miatt kell visszahívni. A párt azt kéri a Fidesztől: ne az IMF-et tegye meg bűnbaknak saját megszorításaiért.

A Kreatív újságírója, Csuday Gábor és a TASZ munkatársa közérdekű adatigényléssel kérte az állam kizárólagos tulajdonát képző frekvenciák használatára irányuló hatósági szerződéseket a Médiatanácstól. A Fővárosi Törvényszék ma kihirdetett elsőfokú ítélete értelmében a megállapodások mindenki számára megismerhetőek.

Bár első ránézésre úgy tűnhet, a kormány hosszas időhúzás után végre rászánta magát az IMF-fel folytatandó tárgyalásokra, az elemzőkben maradtak kételyek. Sokan úgy látják: a július 17-én kezdődött megbeszéléseknek nem biztos, hogy lesz eredményük. Pedig az ország már így is sokat veszített az elmaradt hitel miatt. HERSKOVITS ESZTER írása.

A magát családbarátnak nevező kormány a 80 ezer forintos jövedelempótlék igénylésére jogosult szülők háromnegyedét nem kompenzálta január 1-ig visszamenőleg. Soha nem született ennyire kevés gyermek, ezért az LMP elvárja, hogy a kormány adja oda a kismamáknak a jogosan járó pénzt.

Stagnáló euró/dollár jegyzés mellett szerény erősödést ért el a forint szerda délelőtt, miközben a térségbeli devizák kissé gyengültek.

Árfolyam-előrejelzés a Forex Szignáltól.

A nemzetközi sajtó szerint kemény tárgyalások várhatók az IMF és Magyarország között. A párbeszéd pedig mélyen belenyúlhat 2013-ba.

A Bastille tér Párizs egyik legendás látványossága, ahová minden turista elzarándokol, még akkor is, ha tudja, hogy az egykori hírhedt börtönerődből csak a neve maradt fenn. A királyi önkényt megtestesítő építmény „haladéktalan” lerombolásáról a forradalmat elindító ostrom után két nappal, 1789. július 16-án hozott döntést a nemzetgyűlés, és még aznap kiadta a bontási engedélyt egy „hazafias” vállalkozónak. Pierre-Francois Palloy, aki állítólag maga is ott volt a várbörtönt megrohamozó párizsiak között, mindössze 22 hónap alatt nyomtalanul eltakarította a despotizmus négyszáz éves szimbólumát. A 24 méter magas falakkal körülvett, 8 bástyatoronnyal védett erődítményt az utolsó kőig elbontották. Helyén ma az 1840-ben emelt Július-oszlop áll, tetején az égbe röppenő Szabadság Géniusza, de az nem az 1789-es forradalom hőseinek állít emléket.

Az első fokú ítélet szerint az elszámoltatási kormánybiztos valótlanul állította, hogy a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek szánt 365 millió forint Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjének számláján kötött ki.

Az év eddigi hónapjai keservesen teltek az építőipar számára, a május különösen nagy próbatételt jelentett az ágazatnak. Az évek óta tartó vészes sebességű zuhanás tovább folytatódott, éves alapon 15,2 százalékkal esett a termelés. Az első öt hónapot vizsgálva sem örömteli a helyzet, 10,8 százalékos esést rögzített a statisztikai hivatal az előző évi hasonló időszakhoz képest. Áprilishoz viszonyítva 4,0 százalékos a csökkenés, írja a Világgazdaság.