A Semmelweis terv kockázatai és mellékhatásai
A kormány nemrég elfogadta a Semmelweis tervet az egészségügy átalakításáról. Ennek része a népegészségügyi termékdíj – közismertebben: „hamburgeradó” – bevezetése is.
Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az új adónem körébe a „népegészségügyileg nem preferált termékeket kell bevonni”. Ám hogy pontosan melyeket, arról még nincs döntés. Lényegében a kalóriadús, a telített zsírokban és a szénhidrátban gazdag élelmiszereket adóztathatnák meg, vélhetően 2012-től.
Egyes információk szerint a „termékdíjas listára” felkerülhetnek a kólák, a jeges teák, a cukrozott üdítő- és energiaitalok, a dobozos jégkrémek, a snacktermékek, chipsek, gyorséttermi ételek.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) közleményben utasította el a népegészségügyi termékdíj bevezetésének tervét. Álláspontja szerint a diszkriminatív új különadó – amely egyaránt terheli a fogyasztókat és a vállalatokat – alapjaiban elhibázott, és ellentétes a magyar gazdaság érdekeivel: indokolatlan árnövekedéssel járna, a piaci verseny torzulásához vezetne, ellehetetlenítené az amúgy is komoly nehézségekkel küszködő magyar élelmiszer-ipari vállalkozásokat, munkahelyeket szüntetne meg.
Az ÉFOSZ közleményében kiemelte: Magyarországon az élelmiszerárak jelenleg is magasabbak a régió országainak árszintjénél. Az élelmiszereket sújtó 25 százalékos áfa pedig az uniós tagállamokban alkalmazható maximális érték, miközben számos országban 0 vagy 5 százalék az élelmiszerek adókulcsa. Egy esetleges különadó miatti áremelés különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat.
Noha a Semmelweis terv szerint az élelmiszer-ipari termékadóból befolyó, néhány tízmilliárd forintnyi összeget a kormány az egészségügyi dolgozók bérezésére fordítaná, az ÉFOSZ közleményében felhívta a figyelmet: a népegészségügyi termékdíjat a kormányzat pluszforrásként a vidékfejlesztésnél is megjelölte.
A Trend Budapest Piackutató reprezentatív felméréséből kiderül: a magyar fogyasztók hetven százaléka elutasítja a „hamburgeradót”. Ez – a megkérdezettek 71 százaléka szerint – még inkább drágítaná az élelmiszereket. A válaszadók 54 százaléka gondolja úgy: a különadó rontaná a hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem helyzetét, munkahelyeket veszélyeztetve. A kutatásból kitűnik az is, hogy a honi lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem az egészségtelen életmódot és a bőséges házi kosztot.
Korábban az USA több államában is bevezettek hasonló adót cukros üdítőitalokra, gyorséttermi ételekre (hamburgerre, pizzára). Ugyanakkor amerikai kutatások megállapították: a túlsúlyos és elhízott emberek a növekvő költségek ellenére továbbra is ragaszkodtak a kedvenc egészségtelen ételeikhez.
