A rendesen fizető lakók is rosszul járnak

Csak Budapesten legalább 10 ezer olyan társasház van, amely tartozik a közüzemi szolgáltatóknak - hangzott el az RTL Híradójában pénteken. Az adósság leginkább azok miatt alakul ki, akik nem fizetik a közös költséget. Tartozásukat nehezen lehet behajtani. A szolgáltatók kikapcsolhatják a vizet, a gázt, ha a ház huzamosan tartozik. Így a rendesen fizető és a nemfizető lakók is rosszul járnak.

2010. április 24., 11:39

Az RTL Híradó által bemutatott társasházban az egyik tulajdonos egyáltalán nem fizet közös költséget már évek óta. Jelenleg majdnem 1 millió 800 ezer forinttal tartozik. Hiába mondta ki a bíróság a társasház igazát, a pénzt nem tudják rajta behajtani. Közben több lakó is olyan helyzetbe került, hogy nem tud rendszeresen fizetni. Így már a háznak is tetemes tartozása gyűlt fel, például a vízműveknek több mint 3 millió forinttal tartoznak – jelentette a Független Hírügynökség.

Kolozs Zsuzsa, az intézőbizottság elnöke elmondta: most már ott tartanak, hogy inkasszót tettek a ház számlájára. A közös költséget viszont nem tudják tovább emelni, mert azzal a rendesen fizető lakók járnának rosszul. Csak Budapesten legalább tízezer társasház van hasonló, csőd közeli helyzetben. Kovács Zoltán, a City-Premier ügyvezető igazgatója elmondta: a társasház nem klasszikus értelemben vett gazdasági társaság, nem lehet ugyanis felszámolni. A társasház csődhelyzete azt jelenti, hogy radikálisan szűkülnek az igénybe vehető szolgáltatások.

A szolgáltatók ugyanis kikapcsolhatják a vizet, a gázt, ha a ház huzamosan tartozik. Így a rendesen fizető és a nemfizető lakók is rosszul járnak. A tartozók ellen kevés eszköz van a közös képviselők kezében. Végső esetben jelzálogot tehetnek a lakásra, vagy bíróságra vihetik az ügyet.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.