A piac reformokat vár az új kormánytól

A választási kampány hetei alatt, és főleg az első forduló óta közzétett londoni elemzésekből kitűnik, hogy a citybeli elemzők szerint a magyar piacnak és a forintnak várhatóan jót tesz a biztos parlamenti háttérrel megalakuló új kormány.

2010. április 25., 21:13

A piac jó eséllyel az államháztartási hiánycél emelését is eltűri, ha az nem lesz eltúlzott mértékű, reformtervek társulnak hozzá és az emelés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetett módon történik.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint a Fidesz "érti" a valutaalappal folytatandó együttműködés fontosságát. Az elemzők szerint a Fidesz reformterveket fog benyújtani olyan hiánycél meghatározásáért cserébe, amely kevésbé kedvezőtlen a növekedési kilátásokra. Az elemzés 5 százalék körüli szintre emelt idei GDP-arányos hiánycélt valószínűsít a jelenlegi 3,8 százalék helyett – írja az MTI.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport legutóbbi előrejelzése is azt valószínűsíti, hogy az új kormány lazább rövid távú költségvetési feltételrendszerre törekszik majd, de készen áll szerkezeti reformok bevezetésére is, amelyek hosszú távon megtakarításokat hoznának, és fenntarthatóbbá tennék az államháztartási konszolidációt. A ház vélekedése szerint a Fidesz-kormány el fogja nyerni a Nemzetközi Valutaalap támogatását egy új stabilizációs programhoz, és ez csökkenti majd a magyar befektetési konstrukciókat terhelő kockázati felárakat.

A Barclays Capital, az egyik legnagyobb citybeli befektetési csoport helyzetértékelésében azt írta, hogy kényelmes győzelmének birtokában a Fidesz valószínűleg nem megy bele "egy eszkalálódó nézeteltérésbe" az EU-val és az IMF-fel az idei deficitcél kérdésében.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.