A néhai Haider milliói

Tizenkét postafiókcég révén Jörg Haider összesen 45 millió eurót (12 milliárd 825 millió forintot) halmozott fel Liechtensteinben. A hatalmas vagyonra az ausztriai pénzügyi visszaélések – a Hypo Alpe-Adria Bank, illetve az állami ingatlanokat kezelő BUWOG körüli botrányok - és a liechtesteini pénzmosás miatt folytatott vizsgálat derített fényt. A pénz nagy részének azonban időközben nyoma veszett, feltételezhetően rossz befektetések és hibás spekuláció révén ma már nagyjából „csak” ötmillió euró található a különböző számlákon. Hogy honnan kerültek az évek alatt a hatalmas összegek Liechtensteinbe és aztán hova lettek, arról egyelőre senkinek nincs fogalma.

A pénzmosdatás leleplezésére alakított gazdasági kommandó 46 postafiókcéget fésült át. A Profil című osztrák hetilap értesülései szerint ebből tizenkettő felett Jörg Haider rendelkezett. Ugyanakkor az is feltételezhető, hogy nem a hozzá kapcsolható két párt- régebben a Szabadságpárt, később a vezetésével ebből kivált Mozgalom Ausztria Jövőjéért (BZÖ) - támogatási pénzeit helyezte el a fantomcégek számláin, hanem magánvagyonát. Ennek ellenére nem mellékes kérdés, vajon a világéletében csakis politikusként tevékenykedő karintiai férfiú honnan szerzett ilyen tekintélyes vagyont.

Haider rajongói köre nem csak az ausztriai kisemberekből állt. Elsősorban dúsgazdag arab személyiségekkel, olajsejkekkel tartott fenn baráti kapcsolatot, köztük Kadhafi líbiai államfővel, pontosabban az ő Ausztriában tanuló fiával. A profil hitelesnek mondott tanúkat idéz, akik szerint Kadhafitól több százezer dolláros támogatások érkeztek, nem banki átutalással. A pénzt mindig műanyagzacskóban adtak át, s az összeget Haider munkatársai különböző bankokban váltották át euróra. Haidernek volt már ilyen „műanyagzacskós” ügye: 1995-ben egy osztrák gyáriparos támogatója ugyanígy adott át neki négymillió schillinget.

Mindamellett ezek a „baráti” támogatások aligha tehetik ki a 45 millió eurót, ami a liechtensteini számlákon a fénykorban parkolt. A nyomozás kiterjed a rosszemlékű Hypo Alpe-Adria Bank horvátországi filiáléjának ingatlanügyleteire – nem zárható ki, hogy ezekből is jutott Haidernek. Márpedig ez a karintiai bank, amelyet Haider még életében egy ügyes sakkhúzással eladott a német Bayerische Landesbanknak – remélve, hogy így megússza a spekulációs és korrupciós üzelmek miatti felelősségre vonást –, majd azt az osztrák állam mégis csak visszavásárolta, teljes egészében Haidert szolgálta. (A szervuszausztria a visszavásárlás idején részletesen

A másik fentebb említett botrány, a BUWOG ügye két egykori Haider munkatársat is érint: Karl- Heinz Grasser, a szabadságpárti pénzügyminiszter és Walter Meischberger FPÖ-közeli üzletember és egykori politikus ellen korrupció, az állami ingatlanok eladásából származó milliós provízió jogtalan felvétele miatt indult nyomozás. Az

A karintiai tartományfőnök mindvégig élet-halál ura volt szűkebb pátriájában, még akkor is, amikor az országos politikában már nem játszott szerepet. A Hypo-Adria Bank híven szolgálta néha megalomán ötleteit. Most reflektorfénybe került a klagenfurti stadion építésének zavaros ügye is. A kérdés, vajon a hosszas huzavona után kiadott kivitelezői engedély nem hozott-e szintén tekintélyes összeget a konyhára.

Az már szinte bizonyosság, hogy a Haider-vezette FPÖ kormányrészvétele idején a szabadságpárti miniszterek províziókból szép summákat gyűjtöttek be és ezekből állítólag Haider és Grasser is részesült. A nyomozás a Liechtensteinben talált milliók ügyében még csak most kezdődött. A számlákról az örökösödési eljárásban sem volt szó, s az özvegy éppoly értetlenül áll a dolog előtt, mint az egykori szoros munkatársak. Így még azt sem sikerült kideríteni, kinek volt tudomása a pénzről.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a