A lengyelek a magyarok nyomában
Lengyelországban már hosszú ideje beszélnek a nyugdíjrendszer reformjának szükségességéről, a Donald Tusk vezette kormány most a tettek mezejére lépett és – a szakértők véleménye szerint – elkezdte felszámolni a magánnyugdíj-pénztárakat: ugyan meghagyják ezek részvényeit, de visszavonják az államkötvényeket, azokat átteszik az állami társadalombiztosításhoz. Három hónapon belül mindenkinek döntenie kell, melyik biztosítási formával kívánja idős korára biztosítani a járadékot, az államival vagy az önkéntes magánnal, aki nem nyilatkozik, az automatikusan az államiba fog tartozni.
Lengyelországban eddig kétféle módon lehetett takarékoskodni a nyugdíj szempontjából: adva volt az állami társadalombiztosítás rendszere (ZUS), emellett működtek az un. nyitott nyugdíjalapok (OFE). Ezek részvényekbe, illetve államkötvényekbe fektették a tagok által befizetett összegeket. A nyugdíjrendszer reformjának keretében most a kormány azt a határozatot hozta, hogy „semmilyen kockázatnak nem szabad kitenni a nyugdíjakat”. Ezért az OFE-n levő összegeknek csak egy részét teszik át az államiba, azaz – ahogy azt a kormányfő és pénzügyminisztere is hangsúlyozta – szó sincs a magánnyugdíj-pénztárak államosításáról vagy visszaállamosításáról.
A most a ZUS-nak visszautalt összeg (152,8 milliárd zloty) az államadósságot fogja csökkenteni, a számítások szerint 8 százalékkal. Emellett az OFE-k kötelesek lesznek az adott tag nyugdíjba vonulása előtt 10 évvel a megtakarítást fokozatosan az állami társadalombiztosításba átutalni, és akkor elkülönített számlákra kerülnek, ezek örökölhetőek lesznek.
A rendszert a lehető leghamarabb be akarják vezetni, most úgy tervezik, hogy 2014. január elsejével. A magánnyugdíjpénztári tagság teljesen önkéntes lesz, lehet választani közte és a (miniszterelnök szerint) biztonságos, élethosszig tartó és valorizált nyugdíj között.
Ezzel együtt totális a bizonytalanság, nemcsak a megkérdezett emberek, de a szakemberek körében is. Az utca embere egyelőre semmit sem ért, a véleményformáló internetes lapok állandó rovatokat nyitottak a felmerülő kérdéseknek. Maguk a pénzügyi elemzők is ellentétes véleményeket fogalmaznak meg, és bizonytalanok arra az egyszerű kérdésre való válaszban is: melyik megtakarítási formával fog jobban járni az adott egyén 10, 20, vagy 30 év múlva.
Az első felmérések szerint a lengyelek 70 százaléka a vegyes rendszert szerette, amelyben megoszthatta pénzét az állami és a magánynyugdíj-pénztár között, és csupán 20 százalék akarja átvinni pénzét az államiba a magánból. A varsói tőzsde azonnal esni kezdett, a gazdasági válság óta nem élt át ekkora zuhanást. A parlamenti pártok közül a legnagyobb ellenzéki párt, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság eddig ezt a megoldást tartotta jónak, most azonban nem akar a kormány mellé állni. A Palikot Mozgalma nevű párt egyenesen az emberek pénzének ellopásáról beszél, a koalíciós partner, a parasztpárt egyelőre egyetértően hallgat.
