A kormány és az IMF: a szűzlány első éjszakája

„Semmiképpen sem lehet visszalépésnek tekinteni az Európai Bizottság állásfoglalását a jegybanktörvény ügyében, elég arra gondolni, hová jutott az ügy az év elejéhez képest” – mondta a Népszabadságnak Szűcs Tamás.

Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetőjét azért kerestünk meg, mert az elmúlt napok brüsszeli nyilatkozataiból úgy tűnt, a bizottság több fontos kérdésben is engedett, s már nem támasztja a hiteltárgyalások elkezdésének feltételéül például az eskütétel tartalmát és a fizetéseket, de a monetáris tanács bővítése és az új alelnök kinevezése, illetve hatáskörük bővítése sem vált a tárgyalások megkezdésének akadályává. Elegendőnek találták, hogy a kormány ígéretet tett rá, ezek nem történnek meg Simor András jegybankelnök mandátumának megszűnése (jövő március) előtt.

Szűcs Tamás szerint a parlamenthez benyújtott módosítócsomag jelzi, hogy van előrelépés. Korántsem biztos azonban, hogy ezzel a kormány búcsút inthet ennek a kényes témakörnek.

A tárgyalások megkezdésének előfeltételei ugyanis nem egyeznek meg a későbbi megállapodás feltételeivel. Márpedig a kormányban ez az uralkodó nézet: a kabinet több tagja is beszélt arról a közelmúltban, hogy a hiteltárgyalások megkezdését egy hosszabb fázis előzi meg, de maguk a tárgyalások már gyorsan befejeződnek. Ez csak akkor következhetne be, ha az előfeltételekkel nagyjából minden, a hitelkeret eléréséhez szükséges feltétel rendeződne.

Szakértői vélemények szerint azonban számítani lehet rá, hogy bizonyos ügyek újra előkerülnek, vagy újként kerülnek a tárgyalóasztalra. Az tudható például, hogy a jegybanki függetlenség biztosítása különösen fontos az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) számára. Mint ahogy az adórendszerben meglévő aránytalanságok, az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők bérvesztesége is problémás az IMF szerint, ezért ebben is további viták várhatók. Bizonyos ügyek esetében ennek lehetőségét jelezte egy tegnapi nyilatkozatában Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára is.

Szűcs Tamás arra emlékeztetett ezzel kapcsolatban, hogy más a bizottság és más az IMF, illetve az EKB mandátuma, ami alapján álláspontot alkotnak.

Oszkó a kormány stratégiájáról

Hasonlóan nyilatkozott a

NépszabadságnakOszkó Péter is, aki szerint a bizottság nem az EKB szigorúbb álláspontját tette magáévá (például a monetáris tanács esetében). „Látni kell, hogy a tárgyalások előfeltételéül főleg politikai ügyeket jelölt meg a bizottság, ezek normális esetben nem részei a hitelmegállapodásnak. A konkrét egyeztetéseken majd az állami gazdálkodás kerül terítékre a lehető legrészletesebben, tehát nem lehet magától értetődőnek venni, hogy gyorsan lezárulhatnak a tárgyalások” – mondta a volt pénzügyminiszter.

Valójában lehet, hogy ez éppen megfelel a kormány érdekeinek. Az utóbbi időszak javuló üzleti klímája, valamint a konvergenciaprogram kedvező befektetői fogadtatása, az erősödő forint és tőzsde, a csökkenő állampapírhozamok újra időt adhatnak a kormánynak, hogy folytassa a türelemjátékot a hitelnyújtókkal.

Ameddig kitart a jó hangulat a piacokon, a kabinet inkább a tárgyalások elhúzódásában érdekelt: amint a konvergenciaprogramból is kiderül, várakozásuk szerint a második fél évben már elindul a világgazdaság kilábalása, s ha addig sikerül elnyújtani a tárgyalásokat, talán megegyezésre sem lesz szükség, védőháló nélkül is olcsóbban lehet eladni a magyar kötvényeket.

Az NGM részéről tegnap például – a kockázatok említése mellett – megint megpendítették, hogy akár az IMF-megállapodás előtt is kimehetünk a devizakötvény-piacra.

Oszkó Péter szerint is erre fog játszani a kormány. „Felgyorsítunk, visszaváltunk, arra számítok, hogy ez lesz a kabinet követendő taktikája az egyeztetéseken” – mondta a volt pénzügyminiszter, de arra figyelmeztetett, hogy újra borússá válhat a hangulat a világban, s akkor csődöt mond ez a stratégia.