A kamatemelés hatása: erősödött a forint

A monetáris tanács 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte az alapkamatot. A jegybanki döntésre erősödni kezdett a forint.

2011. január 25., 04:42

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn - számolt be az MTI.

Az elemzők többsége ekkora emelésre számított és azzal számolt, hogy a 6 százalékos alapkamat egész évben hatályos marad.

A tavaly december 20-i ülésén a monetáris tanács ugyancsak 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra hivatkozva.

Simor: szoros szavazással emelte meg a kamatot a monetáris tanács

A monetáris tanács nagyon szoros szavazás után emelte 25 bázisponttal 6,00 százalékra az alapkamatot – jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői tájékoztatón. A jegybank elnöke ismertette, hogy a tanács előtt három javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatemelési, az 5,75 százalékos kamat tartására vonatkozó, illetve 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat.

A monetáris tanács az inflációs várakozásokat a 3 százalékos inflációs célon kívánja lehorgonyozni – mondta Simor András, aki szerint a kamatdöntés is a testület emelletti elkötelezettségét mutatja. Hozzátette, hogy az inflációs várakozásokról nagy vita volt. A kamatemelésnél nem játszott szerepet az ország kockázati megítélésének alakulása, mert az a hónap folyamán hullámvasúton mozgott, lényegében változatlan maradt – jelezte Simor András. Az infláció szempontjából pozitív fejleménynek nevezte, hogy noha a decemberi inflációs adat magasabb volt a vártnál, a piaci szolgáltatásoknál azonban a béradatok elmaradtak a várakozásoktól.

A kamatemelés indokaként elmondta: folytatódik a világban a nyersanyagok és az olaj árának emelkedése, ez aggodalomra ad okot. A tanácsban többen az inflációs várakozások emelkedése miatt szavaztak az emelésre – közölte a jegybank elnöke.

A hazai bankrendszer helyzetét elemezve Simor András szólt arról, hogy a jegybank szerint nincs még fordulat sem a bankok lakossági, sem a vállalati hitelezésében. Ezt támasztja alá az a szeptember végi adat, amely szerint a nem teljesítő hitelek (a 90 napon túl késedelemben lévő törlesztések) állománya a vállalati hiteleken belül 12,5 százalék, a lakossági hiteleken belül 10,6 százalék volt.

Az óvatos hitelezési magatartás azzal is magyarázható, hogy a bankok tavalyi tőkearányos nyeresége négy százalékra romlott az előző évi 12 százalékról – jelezte Simor András.

A monetáris testület ebben az összetételében utoljára februárban ül össze, mivel a négy külső tag megbízatása március elején lejár, s az új tagokat a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés választja - számolt be a

Magyar Rádió.

Erősödni kezdett a forint

A jegybanki kamatdöntésről szóló bejelentést követően negyed órával az eurót 273,98 forinton jegyezték a jegybanki kamatdöntést közvetlenül megelőző 274,57 forintos jegyzés után.

A forint árfolyama 274 alatti euró jegyzéseken kezdett hétfőn reggel, a déli órákban a forint árfolyama már 275,30-as euró jegyzéseknél állt, majd a jegybanki kamatdöntést megelőző mintegy fél órában egészen 274,50-ig erősödött. Az elmúlt hét utolsó napjaiban 276 forint feletti is járt az euró jegyzése.

A kamatemelés bejelentése után negyed órával a dollárt 201,97 forinton jegyezték az azt megelőző 202,25 forint után, a svájci frankot 210,98 forinton 211,22 forint után, a japán jent 243,76 forinton 244,06 forint után. A déli órákban a dollárt 203 forint felett, a svájci frankot 212 forint felett, a japán jent 246 forint felett jegyezték.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.