A járuléktartozásnál is gyakorolhat méltányosságot az adóhatóság
- Az Alkotmánybíróság kivette az adózás rendjéről szóló törvényből azt a megszorítást, amely szerint az adóhatóság a magánszemélyt terhelő járuléktartozásnál nem gyakorolhat méltányosságot - a határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Az adózás rendjéről szóló törvény érintett bekezdése így szól: "Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti." Az alkotmánybíróság a mondatból kivette a gondolatjelek között szereplő "a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével" szövegrészt -- írja az MTI.
Az indoklás kitér arra, hogy 2007-től az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre jelentősen szűkült, az eltartott hozzátartozók is kötelesek járulékot fizetni, ha igénybe akarják venni a természetbeni egészségügyi ellátást. A járulék - a biztosítási díj - összege ez év elejétől havi 4.500 (napi 150) forint.
Az adózás rendjéről szóló törvény kérdéses szakasza alapján az adózó magánszemélynek kell bizonyítania azt, hogy megfelel a méltányossági feltételeknek, továbbá azt is, hogy ténylegesen fennálló tartozása van. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelező fizetni a hozzátartozók után, ha a család vagyoni-jövedelmi viszonya azt megengedi.
Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a problémát az emberi méltósághoz való jog alapján kell megítélni. Az államnak tartózkodnia kell minden olyan intézkedéstől, amely súlyosan veszélyezteti a magánszemély - illetve a vele együtt élő közeli hozzátartozók - megélhetését. Ez ugyanis az emberi méltóság alapja, amelyet az Alkotmány is elismer. Miután az idézett törvényhely nincs erre tekintettel, azért kellett kivenni belőle azt, hogy a járuléktartozásnál nem gyakorolható adóhatósági méltányosság.
