A hollandoknak van mitől félniük
A már zajló éghajlati változások és a légkör felmelegedése nem csupán súlyos természeti károkat okoznak, de a tengerszint emelkedése miatt számos országot közvetlenül is fenyegetnek. A csendes-óceáni szigetvilág egy része víz alá kerülhet, de Európában is van ország, amely veszélyben van: Hollandia. Mélyföldjét évszázadok óta hatalmas gátrendszerek védik, ezek azonban nem bírnak ki jelentős vízszintemelkedést.
Az elkerülhetetlennek látszó veszély miatt Hollandiának a következő száz évben átlagosan évi kétmilliárd eurót kell költenie gátjainak és vízvédelmi rendszerének megerősítésére, hogy a jelentős részben a tengerszint alatt fekvő ország nagyobb biztonsággal ellen tudjon állni a klímaváltozás, az óceánok szintjének emelkedése, valamint a szélsőséges időjárás jelentette fenyegetésnek. Ezt állapította meg az a kormánybizottság, amely a témában folytatott hosszas vizsgálódás után készített jelentést. A kormányfő a dokumentum szerdai ismertetése után nyomban jelezte, hogy a kabinet haladéktalanul megkezdi az ajánlások törvénybe iktatását. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak mindenképpen vállalnia kell a költségeket, mert gondolni kell a következő nemzedékekre is.
A története során több árvízzel sújtott Hollandia a múlt évszázad második felében a világon egyedülálló programot valósított meg, az úgynevezett Delta tervet. Az új gátrendszer a nyolcvanas évekre készült el, és a tengerrel szemben gyakorlatilag teljesen védetté tette a holland partokat. Most - elsősorban a klímaváltozás, az általános felmelegedés fényében - ennek a rendszernek a továbbfejlesztési lehetőségeit és szükségességét vizsgálták egészen a következő évszázad végéig. Megállapították, hogy a korábban becsültnél magasabb vízszinttel kell számolni, és ez komoly árvízvédelmi beruházásokat is igényel abban az országban, amelynek kétharmada tengerszint alatti területen fekszik, és amely jelentős területeket hódított már el a tengertől a világ legnagyobbjai közé tartozó népsűrűsége miatt is.
A jelentés szerint 2100-ra akár 1,3 méterrel, 2200-ra 2-4 méterrel is emelkedhet az Északi-tenger szintje. Emiatt a bizottság a jelenlegi gátrendszer kiszélesítését, megemelését és megerősítését javasolja, az évszázad végéig összesen mintegy 180 milliárd eurós költségvetéssel. Így kerülhető csak el egy esetleges óriási árvíz. A holland történelem utolsó nagy árvizére 1953-ban került sor a déli deltavidéken, ahol az Északi-tenger elsöpörte a gátakat, és a katasztrófa nyomán közel kétezren meghaltak. Ezt követően kezdődött meg a Delta terv elkészítése és kivitelezése.
Hogy a holland aggodalmak nem alaptalanok, mutatja az is, hogy a napokban újabb óriás jégtáblák szakadtak le az északi-sarki jégmező kanadai részéről. A jégsapka már szinte teljesen eltűnt, az olvadás tempója soha nem látott méreteket öltött. Ha ez a folyamat tovább zajlik, az óceánok szintje egy-két évtizeden belül csaknem félméterrel emelkedhet.
