A Fidesz szembe menetel az unióval?

Bár a választási kampánynak már régen vége és jó lenne már tudni, milyen konkrét lépésekre készül a Fidesz a gazdasági szférában, a korábban hangoztatott szlogeneken még mindig nem léptek túl a hivatalos nyilatkozatok. Az ismétlődő ígéretek az átfogó adócsökkentésről, a gyed korábbi feltételeinek visszaállításáról, az állami támogatások növeléséről azt a benyomást keltik, hogy a leendő kormánypárt egy egészen más világban él, mint amit a körülöttünk zajló események mutatnak. A görög válság hatásai mára az egész kontinensen olyan körülményeket teremtettek, amelyek valamennyi uniós tagállamot óvatosságra és pénzügyi szigorra intenek. Az uniós gazdaságokba vetett bizalom megingása, az euró mélyrepülése és a pénzpiaci bizonytalanságok könyörtelenül ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékennyé válhat az EU a nem kellően szigorú költségvetési politika és a romló pénzügyi egyensúly miatt. Ez a felismerés gyors és határozott lépéseket tett szükségessé elsősorban azokban az országokban, ahol a GDP arányos hiány az elmúlt egy-két évben, jórészt a világgazdasági válság és annak fékezésére tett intézkedések miatt jelentősen megugrott. Olyan megszorító csomagok születtek, melyekhez képest a Bajnai-kormány lépései szinte üdvösnek tűnnek. A görög fejlemények fenyegető következményei lényegében minden uniós országban takarékossági programokat ösztönöztek, még ott is, ahol egyébként nincs közvetlen veszélyben a pénzügyi egyensúly. Nézzük, mit is tesznek az EU-ban az újabb válság elkerülésére! A görög megszorításokról már rengeteg szó esett, őket nem is sajnálja senki, az ő elképesztő felelőtlenségük vezetett a jelenlegi helyzethez. A 110 milliárd eurós mentőöv feltételeként tulajdonképpen le kell építeniük azt a pazarló szociális hálót, amelyet eddig élveztek. A béren felüli juttatások, a 13. és 14. havi fizetések és nyugdíjak megszüntetése, az adókedvezmények nagy részének megszüntetése, a forgalmi és jövedéki adóemelés, a leépítések a közszférában minden állampolgárt sújt, ha nem is egyenlő mértékben. Az intézkedések sokakat hoznak rendkívül nehéz helyzetbe, és hosszú évekig nincs esély a helyzet javulására. A krízis megelőzésére azonnal lépni kényszerültek azok is, ahol a pénzpiac a magas deficit miatt nagy kockázatot látott. Spanyolországban a 11 százalékos hiány 3 év alatt 3 százalékra akarják leszorítani, ennek érdekében a közszférában 5 százalékkal csökkentették és befagyasztották a béreket, megszüntették a nyugdíjak infláció követését, megvonták a legszegényebbek kivételével a szülési segélyt. Drasztikusan csökkentik az állami beruházásokat és a régiók támogatását, évi 15 milliárd euróval kívánják megvágni a közkiadásokat. Hasonló csomagot fogadtak el a napokban a szomszédos Portugáliában is, ahol a cél a csaknem tíz százalékos deficit felére csökkentése egy év alatt. Ehhez a fizetéseket másfél százalékkal csökkentették, növelték viszont a forgalmi adót és a jövedelmekre különadót vetettek ki, akárcsak a vállalati nyereségekre. A mediterrán térség legnagyobb állama, Olaszország sem kerülhette el a szigort. Náluk ugyan csak 5,3 százalék volt tavaly a GDP arányos hiány, az államadósság viszont 118 százalékra szökött. A befektetői bizalom megőrzésére a deficit arányát 2012-re 2,7 százalékra akarják csökkenteni, ennek érdekében a közalkalmazotti béreket öt százalékkal csökkentették, a közkiadásokat több milliárd euróval csökkentik. Hasonló lépéseket tett Franciaország, ahol a 7 százalékost hiányt akarják kevesebb mint felére lefaragni. Ehhez indulásként a kormányzati költségeket 10 százalékkal csökkentik, a közszféra egyéb kiadásait, benne a béreket befagyasztják. Ugyanez a recept Írországban, ott évi 4 milliárd eurót spórolnának meg, egyebek mellett a bérek és a szociális kiadások 5 százalékos visszafogásával. Nagy-Britanniában az új kormány 6 milliárd fontos azonnali megszorító csomaggal indul, de londoni elemzők szerint ez csupán a szerény kezdet, összességében 100 milliárdos korrekcióra lesz szükség, amihez elkerülhetetlen az adóemelés. Térségünkben a románok járnak a legrosszabbul. A közszolgák bérét 25/!/, a nyugdíjakat 15/!/ százalékkal vágják meg, emelik az SZJÁ-t, megszüntetik a legtöbb adómentességet, bevezetik a vizitdíjat, hogy csak a legdurvább lépéseket említsük. Mit szólt volna a Fidesz ilyen mértékű megszorításhoz, amikor a Bajnai-csomag kapcsán is már az ország tönkretételét, az emberek nyomorba döntését vízionálta? A szlovákok is rövidesen, várhatóan a választások után megszorításokra kényszerülnek, nem elsősorban az öt százalék körüli deficit miatt, hanem a görög mentőcsomaghoz és az uniós stabilizációs alaphoz történő hozzájárulások miatt. Ezek együttes összege csaknem hatmilliárd euró, a szlovák GDP mintegy 12 százaléka, ennyit saját forrásból nem tudnak előteremteni, marad a hitelfelvétel, amit viszont törleszteni kell, a deficit tehát törvényszerűen megugrik. Ennek az árát csak az ottani cégek és a lakosság fizetheti meg. A szigorú takarékosságot azok sem kerülhetik el, akik nincsenek bajban. Jó példa erre Németország, a Merkel-kormány szintén szorít a nadrágszíjon, ennek jegyében elhalasztja fő választási ígérete, az adócsökkentés teljesítését. Ez azonban kevés lesz ahhoz, hogy eleget tegyen a görög és uniós stabilizációs kötelezettségeinek. Összesen csaknem 150 milliárd eurót, azaz a magyar GDP másfélszeresét kell erre fordítania, ami joggal dühíti a német adófizetőket, akik tudják, hogy ezt rajtuk fogják bevasalni. Érthető, hogy Berlin a mostaninál sokkal szorosabb uniós kontrollt sürget a tagállamok költségvetése és pénzügyei felett. Az elkészült brüsszeli javaslatok közül a legfontosabb az, hogy a jövőben a tagok még az elfogadás előtt ellenőrízhetnék egymás büdzséjét, amit mindenki köteles lenne lehetővé tenni. Ha problémát találnának, javaslatot tesznek a módosításra. Ha az elmarad, szankciók következhetnek, például a regionális támogatások megvonása. A fentieket látva felmerül a kérdés, valóban komolyan gondolja-e a Fidesz, hogy szembe tud menetelni az európai folyamatokkal és elvárásokkal, lazítva a fiskális szigoron és növelve a deficitet. Ha igen, akkor rövidesen nagy baj lesz. Az új kormány abban a szerencsés helyzetben van, hogy elődje az unióban elsőként lépte meg azokat a költségvetési kiigazításokat, amelyek leszorították a hiányt és stabilizálták a pénzügyeket. Ezeket a Fidesz teljesen feleslegesnek, sőt súlyos hibának nevezte, pedig - mint a mostani példák mutatják - éppen így vált lehetővé másoknál kisebb áldozatokkal látványos eredményt elérni. Az új kormánynak az lenne a dolga, hogy vigyázzon arra, amit elértünk és ne kockáztasson fedezetlen költekezéssel, maradjon a realitások talaján. Ha felelőtlenül nem ezt teszi, ne számítson támogatásra és megértésre azoktól, akik odahaza éppen kemény megszorításokat vezetnek be a közös célok érdekében.