A dolgozók járnak rosszul az új törvénnyel

Rengeteg változást hoznak a július elsejétől érvénybe lépő új munkajogi szabályok, amelyek rugalmasabbá tehetik a cégek életét, a munkavállalók azonban kiszolgáltatottabbak lesznek, ezért jobban oda kell majd figyelniük arra, hogy mi szerepel a szerződésükben - írja a

DÉL-rehivatkozva a szakszervezetek.hu.

Sokkal könnyebb lesz a dolgozókat elbocsátani, a korábbinál jóval kevesebb garancia védi a munkavállalókat, jelentősen nő a cégek mozgástere a dolgozók kárára, a kirúgottak pedig nehezebben és kevesebbet nyerhetnek majd a munkaügyi perekben. És mindez már július elsejétől, az új Munka törvénykönyve (Mt.) hatálybalépésétől valóság lesz, bárkivel, bármikor megtörténhet.

Szakértők szerint van azonban a szabályozásnak számos olyan pontja is, amellyel a munkavállalók is segíthetnek magukon, ha elég éberek, és odafigyelnek arra, hogy kedvezőbb feltételeke harcoljanak ki maguknak. A belépéskor, vagy jó esetben még az előtt kézhez kapott munkaszerződést júliustól még inkább érdemes átbogarászni, mint eddig. Az új törvény ugyanis tág teret ad az egyedi megállapodásoknak.

Fontos változás, hogy a kollektív szerződésben olyan szabályokat is fel lehet állítani, amelyek az Mt.-hez képest hátrányosabban érintik a dolgozókat, de ha egy cégnél nincs kollektív szerződés, akkor az üzemi megállapodásokba vagy az egyedi munkaszerződésekbe is beépíthetők a törvénynél szigorúbb szankciók.

Vigyázat, pénzbüntetés!

Ilyen lehet például a pénzbüntetés. A jövőben maximum egyhavi személyi alapbér erejéig pénzbüntetéssel is sújtható az alkalmazott, de csak akkor, ha ez a munkaszerződésben (vagy a kollektív szerződésben) is szerepel. A bérpótlékok (túlóradíj, műszakpótlék) szabálya is változik: eddig csak a túlórára lehetett havi általányt adni, júliustól ez a műszakpótlékra és az éjszakai pótlékra is vonatkozik. Ha az új rendszerben alacsony általányt állapít meg a munkaadó, rosszul járhatnak az alkalmazottak.

A szabadságokkal kapcsolatos új szabályok sokkal nagyobb teret adnak a dolgozók és munkaadóik közötti megegyezésnek. A munkáltató ugyan köteles két hét egybefüggő szabadságot kiadni minden dolgozójának, de teljesen másban is megállapodhatnak. Ha valaki csak pár napot akar kivenni, azért, hogy a következő évben egy hosszabb távollétre használja fel a szabadságát, erre is meglesz a lehetősége, csak erről meg kell állapodni. Az új szabályok szerint a kollektív szerződésben majd abban is megállapodhatnak, hogy a munkavállalóknak csak az alapszabadság jár. Az egyéni munkaszerződésekben ettől el lehet térni tőle. Ezentúl nem menekülhet táppénzre az, akit kirúgnak. Az új törvény szerint megszűnik a munkavállaló betegség idején élvezett védettsége.

Az új munkatörvény egyik lényeges eleme a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése. A törvény nevesíti a "munkakörmegosztást", amely szerint adott munkakört többen látnak el, munkaidejüket és munkabérüket is megosztva. A szülés után munkába visszaálló kismamák foglalkoztatását a törvény részmunkaidős munkaviszonnyal segíti - ezt a gyermek hároméves koráig az anya kezdeményezheti, és a munkáltató nem is tagadhatja meg.

A bérpótlék beépül

A fizetések terén is változást hoz a júliustól hatályba lépő Mt., amely átkereszteli a személyi alapbért alapbérré. A munkavégzés helyét nem muszáj feltüntetni a munkaszerződésben, a munkakör megnevezése azonban továbbra is kötelező elem marad. A jogszabály nem nevesíti az éjszakai és a délutáni műszakot. Újdonság, hogy a személyi alapbérbe lehetőség lesz beépíteni a műszak-, vasárnapi és éjszakai pótlékot, azonban a rendkívül munkavégzés pótlékát nem.

A műszakpótlék feltétele, hogy a munkaidő heti szinten elérje a 80 órát, a munkakörhöz tartozó előkészítő, befejező tevékenység része lehet a munkaidőnek. A több műszakban foglalkoztatott dolgozóknak harminc százalék bérpótlék jár, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén.

Éjszakai munkáért tizenöt százalék bérpótlék jár - kivéve a műszakpótlékra való jogosultság esetén -, feltéve, ha ennek tartama az egy órát meghaladja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy júliustól egy plázában levő ruházati üzlet vezetője csak akkor tud majd vasárnapi munkát elrendelni, ha alkalmazottja több műszakos munkáltatónak minősül.

Az 50 százalékos vasárnapi pótlék egyébként megmaradt, azokat illeti meg, akik vasárnap is rendes munkaidőben dolgoznak. Ha viszont ez megszakítás nélküli tevékenységet jelent, mert az illető például kórházban dolgozik, akkor ez a pótlék nem jár. Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. A bérpótlékokat egyébként be lehet építeni az alapbérbe, de más lehetőséget is felkínál az új Mt.