115 ezer lakás sorsa a bankok kezében – Mit lép a kormány?
Olyan sok bedőlt hitelhez tartozó lakás vár ma jobb sorsra Magyarországon, mint ahány lakástranzakció a teljes piacon az elmúlt másfél évben végbement. Ha ezeket most a bankok és a szabályozók mind a piacra öntenék, drámai lakásárzuhanást idéznének vele elő.
A Nemzeti Eszközkezelőhöz április végéig 19 ezer megkeresés futott be a lakás átvételére, de még így is 115 ezer ingatlant fenyeget banki kényszerértékesítés az MNB friss adatai szerint. A jegybank egyedi, feltételekhez kötött részleges tartozáselengedéssel orvosolná a problémát, amely ma nagyobbnak tűnik, mint valaha. Valószínű, hogy a végső szót ősszel a kormány fogja kimondani – adta hírül a Portfólió.hu.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait.
A válság kitörését követően, a késedelmes jelzáloghitelek számának növekedésével felerősödött az a kockázat, hogy a hitelnyújtó intézmények a fedezeti ingatlanokat egy időben, nagy mennyiségben kísérlik meg értékesíteni, jelentős túlkínálatot és ezzel áresést – az áresés gyorsulását – előidézve a lakóingatlan-piacon. A kormány ezért 2011 júliusától kvótarendszert vezetett be, behatárolva ezzel az egyes intézmények által értékesítésre kínált ingatlanok számát. A kvóta tavaly a mindenkori fedezeti ingatlan állomány 4%-a volt, 2014-re 5%-ra nőtt.
A statisztika szerint az idei második negyedévben 4612 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló idei 5%-os negyedéves kvótát 73%-ban használnák ki.
2012 második negyedévében (a csúcson) még az érintett ingatlanok 84%-át jelölték ki kényszerértékesítésre a bankok. A kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az elérhető értékesítési ár rendkívül alacsony, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel zárhatók, esetleg eredménytelenek is. Pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal szemben.
Ilyen egyéb stratégia például az ügyféllel történő megállapodás, amelyre az intézmények továbbra is elsődleges megoldásként tekintenek. Az ügyféllel közös értékesítés – bár szintén hosszú folyamat – mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának lassuló megélénkülése.
Ugyanebbe az irányba hathat a Nemzeti Eszközkezelő általi ingatlanvásárlások megindulása, amelytől az intézmények (és az ügyfelek is) a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak. Az MNB statisztikái szerint az elmúlt két negyedévben sokkal több ingatlan került a Nemzeti Eszközkezelőhöz, mint a megelőző időszakban.
Csillag Tamás, az intézmény vezérigazgatója a Portfólió.hu múlt keddi hitelezési konferenciáján ismertette: április végéig 19 ezer ügyet fogadtak be, a már megvásárolt ingatlanok száma pedig megközelítette a 7700-at.
Ezeket a törvény alapján a hitelszerződés-kötéskori forgalmi érték 35–55%-os arányában vásárolja meg a Nemzeti Eszközkezelő, bérleti joggá alakítva a tulajdonjogot, egyúttal megszabadítva az adóst az adósságától. Április végéig 60 milliárd forintnyi hitelintézeti követeléstől szabadultak meg így a bedőlt adósok.
A Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlási mandátuma idén év végéig tart: eddig 25 ezer ingatlan átvételét vállalta a társaság. Ezeket a jövőben is kezeli, a programba bele nem férő lakások sorsa és az intézmény jövőbeni hitelportfólió-tisztító szerepe azonban ma még kérdéses.
