Továbbra is tagadja bűnösségét a Viking Idun kapitánya

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) tartott tárgyaláson az ukrán hajóskapitánnyal, Topal F.-fel távmeghallgatás útján lépett kapcsolatba a bíróság, mivel a férfi a hazájában zajló háború, valamint az egészségi állapota miatt nem tud Budapestre utazni. Tavaly, a júniusi előkészítő ülésen az ügyészség azt az indítványt tette, hogy a terheltet ítéljék felfüggesztett fogházbüntetésre, illetve tiltsák el a vízi járművek vezetésétől, de ő ezt nem fogadta el. A büntetőper eredetileg októberben kezdődött volna, de akkor a bíróság technikai okok miatt nem tudott távoli kapcsolatot létesíteni a vádlottal.

Topal F.-et 27 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával vádolják. Az ügyészség szerint a Viking Sigynhez hasonló méretű, 135 méter hosszú és csaknem 12 méter széles Viking Idun a tesvérhajója mögött haladt, amikor mindkét jármű megközelítette a Margit hidat.

Vallomása szerint a vádlott érzékelte, hogy a Viking Sigyn jelentősen lassít, ezért a másik kapitánnyal folytatott egyeztetés után előzni kezdte. Mivel a nagyméretű hajók nem férnek el mindegyik híd alatt, a fedélzet tetején található kormányállásuk behúzható, ilyenkor viszont jelentősen csökken a kormányos látóterülete.

Topal F. szerint a tragédia estéjén a hatalmas mennyiségű csapadék és az erős szél miatt amúgy is rosszak voltak a tájékozódási feltételek, amit tetézve a radarképek is annyira elmosódtak az időjárás miatt, hogy nem lehetett pontos képet alkotni a hajók környezetéről.

Korábban tett, majd hétfőn ismertetett vallomása szerint a vádlott nem érzékelte, hogy a Viking Sigyn összeütközött a Margit híd alatt a lényegesen kisebb Hableánnyal, amelyet orrával maga alá fordított, majd a dél-koreai turistákat szállító sétahajó másodperceken belül elsüllyedt. Topal F. azt állította: az ő hajóján nem érzékelte a személyzet a Hableány elmerülését, vagy hogy emberek kerültek volna a vízbe, ahogy azt sem, hogy a Viking Sigyn mentőcsónakokat bocsátott le a túlélők mentésére. Utóbbit azzal indokolta, hogy előzés közben már takarásba került, így nem láthatták a testvérhajó másik oldalát.

Topal F. azt mondta, már csak akkor értesült a tragédiáról, amikor később délebbre kikötöttek a Viking Idunnal. Ezt megelőzően, a Margit hídtól északra tett fordulójuk után újra elhaladtak a Viking Sigyn mellett, de állítása szerint akkor sem látták, hogy baj van.

A vádlott arról is beszámolt, hogy miután a közelben lévő számos kisebb hajó személyzete érzékelte a történteket, mindenki egyszerre, magyarul kezdett beszélni a rádión, így káosz alakult ki a rádióforgalmazásban, miközben egyszer sem hangzott el németül – a hivatalos dunai hajózási nyelven – az úgynevezett „mayday” jelzés, amely minden, a közelben tartózkodó hajóst kötelez arra, hogy segítséget nyújtson.

Topal F. szerint a történtek után nem volt helyszíni bizonyítás, amely alátámaszthatná, hogy a Viking Idun személyzete nem érzékelhette testvérhajója ütközését a Hableánnyal.

Védekezésének egy másik elemében a vádlott arra is hivatkozott, hogy kapitányként elsősorban a saját hajójáért, a beosztottaiért és az utasaiért tartozik felelősséggel, ezért a szabályok értelmében csak olyan mentésben vehet részt, amelyben a felsoroltak közül senkit, semmit nem sodor veszélybe.

A Hableány tragédiájának okozóját, a Viking Sigyn ugyancsak ukrán kapitányát, Jurij C.-t szeptemberben vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyez­tetése miatt öt és fél éves, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a PKKB, a bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek a másik vádpontban, a 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásában.

(Kiemelt képünkön: Egy férfi tiszteleg a két évvel ezelőtti Hableány-katasztrófa áldozatainak emlékére állított emlékmű avatásán a budapesti Duna-parton. 2019. május 29-én legalább 27 ember, többségükben dél-koreai turisták haltak meg, amikor a „Hableány” nevű városnéző hajón. Fotó: Peter Kohalmi / AFP)