Ajánló lapunk július 1-i számából
Kultúra, vigyázz!
Nem tudjuk, mi lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel a rapid átalakítás után. Az azonban gyanítható, hogy nemcsak a financiális szerkezet átalakítása, hanem az ideológiai befolyásolás szándéka is vezérli a döntéshozókat: erre utal az a többfrontos támadás, amit az intézmény ellen indítottak. Hegedűs D. Géza színművész harminchárom éve tanít az egyetemen. Vele beszélgettünk erről.
Hatalmi időjáték
A születéskor bejegyzett nemet Magyarországon hivatalos eljárásban már nem lehet megváltoztatni. Erről is döntött az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend idején elsőként elfogadott törvényben. A kormánypárti többség a veszélyhelyzet alatt még egy „genderellenes” szavazást tartott: elutasították a családi erőszak ellen megkötött Isztambuli Egyezmény ratifikálását. A nemi kisebbségek elleni hadviselésről a hazai genderkutatás megalapítóját és doyenjét, Hadas Miklóst kérdeztük.
A kék pillangó
Sokan aktivistának tartják, mert kiállt egy olyan ügyért, amelyben ő maga is érintett. Berencsi Eszter mégsem vallja magát annak, egyszerűen csak segíteni szeretne a sorstársainak. Nemrég azzal került be a közbeszédbe, hogy transznemű nőként nem adhatott vért. Amikor beszélgettem vele, nemcsak erre voltam kíváncsi, hanem az útjára is, amelyet meg kellett tennie, hogy Benjaminból Eszterré válhasson.
Össztűz az európai sertéskirályra
Két ügyben négy vádalkuval próbálja meg ellehetetleníteni az ügyészség a világhírű olasz vágóhíd- dinasztia, a Pini család kiskunfélegyházi vállalkozását. Ez előrevetíti, hogy 26 év után esetleg kivonulnak Magyarországról, ami végképp megrendítené az amúgy is kritikus szintre csökkent hazai sertésállományt, és több ezer ember veszítené el a megélhetését az agráriumban.
Űrzavar
Ismét a világűrbe készül Magyarország, de még sok a kérdés.
A világszínvonaltól a középszerig – III. rész: A rendszerváltás kérdőjelei
Az kevéssé közismert, hogy a privatizáció dandárját nem az Antall-kormány idején végezték el, hanem csak később, 1994 és ’98 között, a Horn-kormány alatt. A Bokros–Surányi-csomag részeként az állami tulajdon 69 százalékát „privatizálták”. Lett hazai burzsoázia (vagyis oligarchia), de csurrant-cseppent a külföldi tőkének is.
A kormányfő és az országgyűlés
Szentpéteri Nagy Richard írása.
Alku előtt
Két évvel a választások előtt a parlamenti ellenzék népszerűsége folyamatosan erodálódik, az ezerszer pertraktált együttműködés jelei továbbra sem mutatkoznak. Kétséges, lesz-e ebből kormányváltás. A nemzedéki pártként induló Momentumot sújtja legkevésbé az ellenzék gyászos múltja. Fekete-Győr András elnököt a párt tisztújító kongresszusának vitatott döntéseiről is kérdeztük.
A Lánchíd olcsósítása
A közbeszerzés hamarosan indul, de arról nem szól a fáma, hogy a főváros milyen funkciót szán a hídnak és készen áll-e társadalmi vitára a Belváros átalakuló forgalmi rendjéről.
Európa erős asszonya
Berlin, amely július elsejével fél évre átveszi az Európai Uniós soros országelnökségi feladatait, immár nem vonakodik, amikor hegemón szerepet kell vállalnia Európában, az unióban – erről közölt a minap terjedelmes cikket a Politico című amerikai hírportál európai kiadása. Ez a megállapítás lehetne éppenséggel túlzás is, aminek az okát talán visszavezethetjük arra, hogy az amerikaiak – Henry Kissinger elhíresült kijelentése óta – azon elégedetlenkednek, hogy nem tudják, kit kell felhívni telefonon, amikor Európával akarnak beszélni.
Az irodalomban nincs demokrácia
Az Európa Kiadó felkérésére született meg Háy János karanténnaplója, a Ne haragudj, véletlen volt. Az ajánló szerint a könyv magáról a szerzőről szól, „nem a világról, hanem annak csak egy kicsiny darabjáról, amelynek működéséért ő, és csakis ő felel”. A József Attila-díjas író, költő új könyve azonban nem hagyományos napló, jóval több annál: szembenézés a személyes és a társadalmi múlttal. Az utolsó szöveg pedig írói erőpróba egy tragédia feldolgozására.
Gyilkosság után gulyásleves
Budapesti emberekként belevándorlunk a falusi szegénységbe. A reménytelenségbe. A totális kilátástalanságba. Tesszük mindezt Budapest egyik legelegánsabb helyén. Bizarr, izgalmas és szíven ütő. A Falunap a Gellérthegyen az első budapesti színházi bemutató a koronavírus-járvány lecsengésének idején.
Forró krumpli
A fent jelzett növényt frissen sült állapotában szokták hajigálni, dobálni, hátha hűl a levegőben, és nem éget majd annyira, amikor a tenyérhez ér. A nemi identitás mássága is ilyesféle dolog, nem véletlen, hogy a kinos, nehezen feloldható problémákra az angol nyelv pont ezt a kifejezést használja. Nádasdy Ádám költő, iró, műforditó meleg férfiak történeteiből összeálló novellakötetet adott ki „ A szakállas Neptun” cimmel, nyilván nem csak melegeknek, és nyilván görcsoldó, toleranciát teremtő szándékkal is.
A kor valójában nem számít
Bár a versmondás avatott, vérbeli művészeként tartotta számon az ország Keres Emilt (1925–2016), teátrumban és filmen is maradandót alkotott. Nyolcvanöt évesen a Lear királyban az aggastyánt játszotta a Nemzeti Színházban, Alföldi Róbert direktor meghívására. Ekkoriban adott hetvenperces Ady-estet azért is, mert kíváncsi volt, miként működik a memóriája. Kiderült: tökéletesen. Kilencvenöt éves lenne.
Végtelen történet – Az utolsó fehér foltok a koncepciós perek ügyében
A kivégzettek nyughelyének felkutatásakor a szálak az ÁVH verőcsoportjának vezetőjéhez, Rajk László és társai vallatójához vezettek. A halálos ítélet végrehajtása után őt bízták meg azzal, hogy tüntesse el a holttesteket, hogy azok helyéről senki ne szerezhessen tudomást. Az illető a Péter Gábor és társai elleni 1954-es perben hozott nyolcévi börtönbüntetését töltötte, ennek ellenére kihozták a börtönből, s rendőrruhába öltöztették, mintha helyszínbiztosító lenne. Ő mutatta meg, hová földelték el az áldozatokat.
