2018/03 Vezérelt indulatok

„Romlásnak indult hajdan erős magyar!” – írta jó kétszáz éve Berzsenyi Dániel. Szerencsére a költő által vizionált nemzethalál elmaradt, ennek ellenére ma is gyakran hallani, hogy a magyarság morális válságba került. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere a legrosszabbat hozza ki az emberekből.

2018. január 17., 10:38

Szerző:

A giccs tartja életben a rendszert

Az értelmiség gúnyolódik a falvédőkultúrán, pedig a magyar nép a giccseken nőtt fel. Ez az, amire Orbán Viktor ráérzett, és ez tartja össze a rendszerét – állítja Kéri László politológus. Szerinte Orbán a hepciáskodó, önérzetes magyar hős figuráját játssza, aki utólag mindig sikernek mutatja a történelmet. Visszaél az ország nyelvi elszigeteltségével, lakóinak makrogazdasági tudatlanságával, szereti és használja a Ludas Matyi-mitológiát. Hatalma alatt az agresszivitás és a parvenü-világszemlélet beszüremlett a hétköznapokba. A Fidesz megtanította mindenkinek: ha lojális vagy, akkor jogod van teljesítmény nélkül érvényesülni. Ha Orbán győz a választásokon, akkor megsarcolhat lakossági csoportokat. Nélküle viszont egész rendszere összeomolhat. Interjú.

 

Lapozzon bele!

Vezérelt indulatok

„Romlásnak indult hajdan erős magyar!” – írta jó kétszáz éve Berzsenyi Dániel. Szerencsére a költő által vizionált nemzethalál elmaradt, ennek ellenére ma is gyakran hallani, hogy a magyarság morális válságba került. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere a legrosszabbat hozza ki az emberekből: elszabadult a gyűlölet, egymás ellen fordultak a különböző társadalmi csoportok, eltűnt belőlünk a szolidaritás, a középosztály saját menekülőútjainak keresése közben magára hagyta és elárulta a nála nehezebb sorban élő milliókat. Ismét romlásnak indult volna a nemzet? A 168 Óra által megkérdezett szakértők szerint valóban beteg a magyar társadalom, valóban a „kerülőutak népe” lett belőlünk, valóban a félelem és a reszketés kerítette hatalmába az embereket. Ám ebben nincs semmi nemzetkarakterológiai meghatározottság, semmivel sem vagyunk xenofóbabbak, homofóbabbak másoknál. Az egyes társadalmi csoportok egymásnak ugrasztása, a folyamatos ellenségképgyártás pedig évezredek óta ismert hatalomtechnikai eszköz – legfeljebb a regnáló rezsim sűrűbben alkalmazza. Hodász András katolikus pap azt mondja, rengeteg elfojtással találkozik a hívek körében, ami egyeseket apátiába süllyeszt, másokból indulat formájában tör a felszínre. A népszerű blogger az önkontroll fontosságát hangsúlyozza, egyúttal a politikai elit felelősségét feszegeti az elszabadult indulatok kapcsán. Összeállításunkban sorra vettük azt is, ki mindenkit gyűlöltünk kollektíven az elmúlt évtizedekben. Nem lesz meglepő az eredmény: a politika játszik velünk. És mi hagyjuk.

 

Farkasétvágy

Sztrájkoltak az önkormányzatoknál. A 17 ezer olyan tisztségviselő közül, akik tíz éve nem kaptak fizetésemelést, több mint 6500-an álltak le hosszabb-rövidebb időre a munkával múlt pénteken és hétfőn. Összességében 45 milliárd forintot kellene beletennie a kormányzatnak a bérrendezésbe. De nem fog. GémesiGyörgy, Gödöllő polgármestere szerint a kormány lemondott a helyi közigazgatásról, célja a teljes központosítás. Az évek óta tartó államreform, a közigazgatás átalakítása is ebbe az irányba mutat: lassan 1,3 millióan kapják a fizetésüket közvetlenül az államtól vagy állami vállalattól, miközben nem enyhül a több területen egyre bénítóbbá váló munkaerőhiány sem.

 

Csődből csődbe közvetítve

A halálbüntetés párti, rasszista nézeteiről elhíresült, emiatt a Fideszből is kizárt keceli polgármester egymás után csődbe ment munkaerő-közvetítő cégeken keresztül foglalkoztatta az önkormányzat munkatársait. Az elvileg közalkalmazottaknak számító dolgozókat olykor be sem jelentették. Haszilló Ferenc afféle kiskirályként, képviselő-testületi felhatalmazás nélkül, saját hatáskörben módosít beruházási szerződéseket, mostanság pedig – megkerülve pártbéli kizáróit – a Fidesz újonnan feltörekvő területi prominensei körül legyeskedik. Riport.

 

Spiró György: Az újfeudalizmus kora

Nemrég jelent meg a Kossuth-díjas író új könyve, a Kőbéka. A kalandos történet a közeljövőben, Magyarországon kezdődik, egy kis faluban, Zápon megszületik a főhős. A szegény és tanulatlan Kálmánkából villanyszerelő-segéd lesz, s mivel őt tartják a faluban a leghülyébbnek, megválasztják ispánnak. Később bejárja a világot, sőt a 20. századi magyar történelmi múltba is vissza tud menni. S bár a szerző hangsúlyozza, hogy ez csak mese, a főhőssel együtt az olvasó a saját életét is körbeutazhatja. A mű azzal is szembesít, hogy az újfeudalizmus kora már elkezdődött.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.