Völgytanúk Kapolcson
Márta István és felesége, Szurdi Éva keramikusművész egy romházat vettek meg Kapolcson 1984-ben. De mindketten beleszerettek a faluba, a romház jövőjébe pedig belelátták a fővároson kívüli életüket. Márta István már akkor is nyughatatlan volt, rögtön úgy gondolta: a helyieket és a pesti barátait összehozza, hogy közösen megalapozzanak egy kulturális, művészeti rendezvényt.
1989 augusztusában tartották az első Kapolcsi Művészeti Napokat. Legendás előadással indítottak: Csokonai Karnyónéját – Berek Kati címszereplésével – Csiszár Imre rendezte. De emlékezetes nyitány volt a Mandel Quartet koncertje. Meg Hegedűs D. Gézáé, aki Nagy László verseiből készült összeállítással. A közönséget még az sem érdekelte, hogy csalánosban ülték végig az előadást.
Miért emlegetjük föl a régi időket? Mert idén a 25. Művészetek Völgyét tartják Kapolcson és a környék falvaiban. (Két olyan év volt, amikor elmaradt a rendezvény.) Az alapító, Márta István pedig úgy gondolta most:
– Meghívtam azokat a művészeket, filmeseket, szerkesztőket, újságírókat, helyi lakosokat, civileket, polgármestereket és másokat, akik már kezdetekben hozzájárultak a fesztiválhoz. Több mint 100 „völgytanút” idéztem meg. Ők voltak a kapolcsi kulturális kapunyitás „tettestársai”, többek között Hobó, a Kaláka, Sebő Ferenc, Jordán Tamás, Schilling Árpád, Csiszár Imre. Tréfásan és szerényen Mártapista Udvarnak neveztük el a beszélgetések helyszínét, amely a kapolcsi fazekasműhely. A fesztivál minden napján kora délutántól estig utazunk az időben.
A Művészetek Völgye látogatottsága 2007-ben döntött csúcsot: 260 ezren jelentek meg akkor. Összevetésképpen: 1989-ben 500 nézője volt.
