Váratlan fordulat: a teljes nézőtér felállva tapsolt Alföldinek

Az Alföldi Róbert elleni "kulturális szabadságharc" hónapok óta folyik, a Jobbik és a KDNP látszólag minden lehetőséget megragad, hogy megpróbálja elmozdítatni az igazgatót a székéből. Egyszer Pálffy István, máskor pedig Pörzse Sándor követeli Alföldi menesztését: hol a János vitéz – szerintük botrányos – feldolgozásáért, hol azért, mert kiállt Stohl András mellett, újabban pedig a Tragédia "orális jelenetéért". A 168 Óra online elsők között tudósított a múlt

pénteki évadértékelőés az azt követő, szerdai rendkívülisajtótájékoztatótól.

A színház sikereiről és nehéz gazdasági helyzetéről szóló sajtótájékoztatóra alig 15-20 újságíró volt kíváncsi, de az ott történt incidens végül körbejárta a teljes hazai sajtót. Beszámoltunk arról mi is, hogy a sajtótájékoztató után a Nemzeti 1, Jobbikhoz szorosan kapcsolódó tv munkatársát nem érdekelték sem a telt házzal futó előadások, az egyre növekvő nézőszám és a színház művészeinek kiosztott rangos díjak, csupán azért érkezett az eseményre, hogy feltehesse kérdését: „azok után, hogy nagy írók műveit ilyen povoktívan és megosztó módon vitte színpadra, nem gondolja, hogy le kéne mondania?”
Alföldi először csak annyit válaszolt az őt provokáló nőnek, hogy „ nem”, majd visszakérdezett, melyik darabot látta, amelyik alapján erre a véleményre jutott. A nő zavarba jött, majd bevallotta, semmit sem látott a Nemzeti Színház repertoárjából, csak Az ember tragédiájának orális jelentét - ez a kijelentés már csak azért is érdekes, mert egészen eddig nem volt interneten látható az ominózus jelenet. Rejtély tehát, hogyan láthatta azt az N1 munkatársa.
Az igazgató a párbeszéd végén azt felelete az újabb kérdésre, ő bizony megnézetné az előadást egy 12 éves gyerekkel is, valamint hozzátette: „önnek kívánok ilyen orális szexet innentől kezdve egész életben. ”

Mit is kívánt Alföldi?

A kijelentés órási felháborodást keltett, mindenhol arról cikkeztek, hogy Alföldi „orális szexet javasolt az újságírónőnek”, vagy „verbális nemi erőszakot követett el .” A kiragadott, kontextus nélküli mondat félremagyarázása addig jutott el, hogy a főigazgató kijelentése miatt vizsgálatot indítottak, valamint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter magához kérette meghallgatásra. Alföldi szerdán rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, ahol először is idézte az említett párbeszéd szó szerinti jegyzőkönyvét, majd pedig elmondta: az előadásban nem történik semmiféle nemi érintkezés, a színészek végig fürdőruhában vannak, ez pedig „eleve kizárja a szexuális aktust.”
Ennek értelmében teljesen nyilvánvaló, mit is kívánt Alföldi az őt provokáló újságírónőnek: semmit. „Egy élccel válaszoltam, abban a stílusban, ahogy az újságíró kérdezett” - fogalmazott.

A főigazgató ezután szemelvényeket olvasott fel a Parlamentben, illetve Jobbik-gyűléseken elhangzott nyilatkozatokból. Alföldi az elmúlt 7 hónap eseményeiből idézett: Pörzse Sándor és Novák Előd – a Jobbik politikusainak – nyomdafestéket nem tűrő kijelentései nem nélkülözték a szitokszavakat vagy az igazgató vélt szexuális irányultságára vonatkozó legalpáribb kifejezéseket. Pörzse a témával kapcsolatos legutóbbi felszólalása is hagyott például kivetnivalót maga után és nem csak a stílusát illetően: „kimostam volna a száját, lehúztam volna a klotyón.” Hasonló stílusban íródott több, Alföldinek címzett e-mail vagy üzenet a színház vendégkönyvében. A

szinhaz.hucikkében részletesebben is olvashatóak az említett megnyilatkozások.

Alföldi után Blaskó Péter kért szót, aki a sajtótájékoztatót a nézőtérről hallgatta végig több kollégájával együtt. A jobboldali elkötelezettségéről ismert Kossuth-díjas színművész sokak meglepetésére egyértelműen kiállt a színész-direktor mellett, amikor azt mondta: „az igazságérzetem hozott ide, mert úgy gondolom, hogy most szólni kell.”

„Vekerdy Tamás pszichológus, a Pécsi Országos Színházi Találkozó idei válogatója úgy gondolja, hogy Alföldi Róbertnek, a Nemzeti Színház igazgatójának üldözése az ország szégyene” – írja a

szinhaz.hu. Vekerdy megengedhetetlennek tartja, hogy politikusok mondják meg, a művészetben mit lehet és mit nem: így volt ez annak idején a fasizálódó Magyarországon, majd később a Rákosi és a Kádár korszakban – olvasható a pszichológus véleménye.

A színházi szakmából (egyelőre) nem sokan reagáltak az elmúlt napok fejleményeire, kivéve Molnár Gál Péter kritikust, aki egy hozzászólásban fejtette ki álláspontját: „1837 óta egyetlen Nemzeti Színházi igazgató sem távozhatott tisztjéből megalázás nélkül, emelt fejjel. Alföldi lesz talán az első” írta a színház.hu-n.

„Mennyi bölcs embernek van itten elképzelése arról, milyennek kéne lenni egy Nemzeti Színháznak, vagy ennek a mi Nemzetinknek. A színház nem rugóra és nem receptre jár, nem lehet neki előírni, milyen legyen. Más a baj azokkal, akik úgy gondolják: ha nem olyan a Nemzeti, amilyennek ők szeretnék, akkor ki kell rúgni az igazgatót” - írta Csáki Judit színházkritikus.

Június 8-án, este hat órára szimpátiatüntetés szerveződik a

FacebookonAlföldi Róbertért. Az ötletadók azt írják, "arra az esetre, ha a helyzet durvább lenne". A kezdeményezéshez több százan csatlakoztak, köztük a szakma tagjai közül is számos dramaturg, színész (többek között a Nemzeti Színház néhány színésze is), zeneszerző, bábos, újságíró.

Vastaps és ováció: 650 ember ünnepelte Alföldit

A május 25-i Az ember tragédiájára már hetekkel ezelőtt elfogytak a jegyek. A 619 nézőtéri, rögzített széken kívül számos pótszéket tettek be, így közel 650-en látták az előadást. Senki sem ment el a szünetben, pláne nem darab közben, nem volt felhördülés a már mindenki által kritizált, ám igazából nem sokak által látott „orális jelenetnél” sem. A nézőtéren a fiatal, gimnazista korú gyerekeken kívül számos, idős házaspár is ült.
Az előadást először 10 perces vastaps fogadta, és ami színházi körökben is elég ritka: a hosszú ováció és éljenzés alatt először csak a zsöllye egy része, majd pedig a teljes nézőtéren több száz ember felállva tapsolt, újabb 10 percen át. Ott és akkor mindenki számára egyértelmű volt, a taps miért is szól úgy, ahogy.

Az előadást követő közönségtalálkozón a Lucifert alakító László Zsolt percekig megszólalni is alig tudott a meghatottságtól, és ugyanez az öröm látszott Blaskó Péter (Úr) és Szatory Dávid (Ádám) arcán is. A darab rendezője – aki mint tudjuk, egyben a színház igazgatója is – pedig elmondta, ha csak ez az egyetlen este történik a Nemzeti Színházban, már megérte minden.