Totális harcot folytatnak a csoki ellenségeivel szemben
– A csokoládé reneszánszát éli – mondja Haraszti Andor, a Szamos Marcipán csokoládémestere. A Csokoládémúzeum vitrinjei között bóklászunk. Az ablakból a Kossuth térre látunk. Haraszti 1994 óta dolgozik a cégnél, előtte Belgiumban tanult. Végigjárta a ranglétrát: volt figura- és tortakészítő is. Szerinte manapság nagy divatja van a csokoládészobroknak, de ő inkább bonbont készít szívesebben. Elmeséli, hogy a kakaóbabokat először banánlevelek között érlelik, szárítják, csak ezután viszik a csokoládégyárakba. Ott megpörkölik, szétzúzzák, a héját nagy nyomáson kifújják.
Egy kiló csokihoz 300-400 kakaóbabra van szükség. Európában a kakaóhoz fahéjat, szegfűszeget, cukrot és forró vizet kevertek, így jött létre a kontinens csokoládéja.
A keserű csokiban ötvenöt százalék kakaóvaj, harminc százalék cukor, tíz százalék ásványi anyag van. Az első tejcsokit Henri Nestlének és Daniel Peternek köszönhetjük, ők keverték össze a csokoládét a tejporral.
A Csokoládémúzeumot az egyik tulajdonos, Kelényi Gyula alapította. Az eredetileg gépészmérnök foglalkozású férfi a feleségével, Kelényiné Szamos Gabriellával évtizedek óta gyűjti a csokoládéval kapcsolatos tárgyakat: bonbonosdobozokat, kerámiákat, reklámcímkéket, gépeket, öntőformákat. Ők a második generáció a Szamos Marcipánnál. A céget egy szentendrei szerb férfi, Szavits Mladen (későbbi nevén Szamos Mátyás) alapította 1987-ben. 2002-es halálakor az országos napilapok így emlékeztek meg róla:
„Eldőlt a marcipánrózsa, meghalt a Marcipánkirály.”
Felesége, Szamos Mátyásné Hajdú Margit idén januárban hunyt el, 97 éves korában.
Kelényiék beszerezték a II. Erzsébet angol királynő desszerteskészletének eredetijéből készített másolatot (ötszáz darab van belőle a világon), kiállítottak egy nyolcvankilós marcipánból készült szép csokoládéslány-szobrot, valamint az Országház szintén édességből készült mását is. A Parlament épületét 142 nap alatt 36 kiló marcipánból készítette el Kimmelné Izsák Tünde, és a finomságból
a Szentkorona másolatát is megformázta.
Azt mesélik, hogy az első marcipánt az 1300-as években egy velencei cukrász kislányának köszönhetjük: a mandulát mézbe keverte, és egy forró sütőlapra tette. Az édesség állítólag Velence védőszentjéről, Szent Márkról kapta a nevét.
A Csokoládémúzeum része a mexikói keverőfa, a molinet is, amely egy edényből kiálló nyél, amit két tenyér között forgattak, vagy a metate, a három lábon álló őrlőkő, amivel a kakaóbabot zúzták szét anno Amerika őserdeiben. Kelényiék sokáig a pilisvörösvári üzemük padlásán tárolták a gyűjteményt, és alig két éve állítják ki a régi Parlament Cafe helyén.
Emellett Szamosék csokoládéiskolát is működtetnek a Vörösmarty téren, ott bárki megtanulhatja a bonbonok, trüffelek gyártását. Az ötlet Törőcsik Ágnestől, a Szamos kreatív menedzserétől származik, aki korábban egy kereskedelmi tévénél dolgozott, villamoson utazva ugrott be neki, hogy csokoládéiskolát kellene alapítani. Ismeretlenül felhívta a Szamos céget, és ott kaptak az ötleten. Haraszti Andor vezetésével minden korosztály megtanulhatja a csokoládékészítés fortélyait. A mester szerint a csokoládénak három fő ellensége van: a magas hőmérséklet, a nedvesség és maga az ember.
– Utóbbi ugyanis – teszi hozzá mosolyogva – pillanatok alatt felfalja az édességet.
