Szerdán Brüsszelben, csütörtökön Pesten, pénteken Pristinában...
Nem arról kívánnék elmélkedni, aki a magyar út körök mentén kergeti a tegnapelőtti illúziókat, hanem aki nekivág a világnak. Ma. Épp az egyik közeli hétvégén emlegettük Füreden kedves társaságban: micsoda kaland is volt hajdan egy utazás. (Akárcsak ide, Jugoszláviába is!) Tartósan mesélhető történetek kerekedtek elő: amikor... meg: emlékszel, amikor... Mindenkinek volt esete.
Manapság: rutin. Nem ablak kérdése (van-e, ki ezt még érti, és nem az Ablak-Zsiráfra gondol vagy „nyílászáró szerkezetre”?). Nem kalandvágyé, nem nyughatatlanságé. E kötet szerzője például szerdán Brüsszelben, csütörtökön Pesten, pénteken Pristinában, vasárnap ismét Pesten, hétfőn pedig Strasbourgban található fel. Ő a magyar utas manapság. Amúgy az EU képviselője, illetve inkább a mi képviselőnk az EU-ban. Régen az efféle izgő-mozgó a „száguldó riporter” nevet érdemelte ki (bizonyos Egon Erwin Kisch nyomán), de a röpködő publicistával/esszéistával ugyan hogyan tudna versenyre kelni akármilyen száguldó múlt századi zsurnaliszta is.
Hegyi nem egyszerűen utazik, ő otthon van. Pesten, Brüsszelben, Koppenhágában, Londonban, Párizsban, Marokkóban, Jeruzsálemben. Hajdan filmkritikusként fesztiválok várták, most feladatok: tényfeltáró misszió Gázában, környezetvédelmi konferencia Dániában, tapasztalatgyűjtés félig-meddig inkognitóban az ismeretlen Indiában, filmtörvény-előkészítő munka az Európai Parlamentben és a többi. Miközben sosem tagadja meg „eredeti” szakmáját. Politikus, képviselő, poszt ide-oda, aki megfordult e tájakon, és beszámolót készített a tapasztaltakról, „tudósító” az letagadhatatlanul.
Hegyi hitelesen ír, szemlélődve, de nem szenvtelenül. Referenciapontként, mérceként saját magát, tapasztalatait, világnézetét is beleengedve, belemártva a közegbe, a felszín alatti mélyáramokat is megérezve és megéreztetve. A kötetben közölt írások némelyikével a 168 Óra olvasója már találkozhatott lapunkban, most kötetben, ciklusba rendezve még tán érdekesebbek lettek ezek a kis esszék.
(Hegyi Gyula: A brüsszeli utas, Korona Kiadó.)
