Száz év – vagány
Allan Karlsson századik születésnapján kimászott az idősek otthonából az ablakon, és eltűnt. Apja is kalandortermészetű volt: kiment Oroszországba, hogy letaszítsa trónjáról a cárt, mégis a bolsevikok lőtték agyon. Az árva Allan kifutó lett a helybeli Nitroglicerin Rt.-nél (ohne Nobel), majd ettől függetlenül fajtanemesítés végett kiherélték.
A szóban forgó szökés során hozzá kerül a maffia ötvenmilliója. Társai is akadnak. A Százéves szökevény, a Tolvajkirály és az Utcaibüfés nyomába erednek a bűnöző-üldözők, azok nyomában a bűnüldöző rendőrök. Hivatali félreértések miatt az aggastyán csakhamar hármas gyilkosság gyanúsítottja lesz. A maffia embere akad legelébb a nyomára, egy igencsak megfagyott, mélyhűtött, de exportképes bérgyilkos, aki aztán még egyszer meghal Dzsibutiban. A második áldozatra ráül egy mellékszereplő, a Szonja nevű elefánt, a harmadikat hőseink elütik egy fékezhetetlen bútorszállító autóval (benne az elefánt).
A száz évet átfogó történet főhőse ifjan Spanyolországban járt. A polgárháború egyik csatájában – meséli – 3000 katona esett el. 2500 azért, mert túl részegek voltak... Amerikában, Los Alamosban összejön Oppenheimerrel, összeissza magát Truman alelnökkel, Kínában megmenti Mao Ce-tungné életét, megbízzák Churchill felrobbantásával, de ehelyett inkább vele egy repülőgépen távozik Teheránból.
Berija megveszi tapasztalatait a szovjet atomprogram számára, de amikor egy kremlbeli vacsorán Allan megkérdi Sztálint: nem gondolt-e még bajszának leborotválására, nyitva az út a Gulagra. Közben találkozik Albert Einstein féleszű féltestvérével, akivel felrobbantják Vlagyivosztokot, és megismerkednek Kim Ir Szennel. Így kerülnek Balira. Párizsban vagány címszereplőnk belép az amerikai titkosszolgálat ügynökei közé, s beszervezi a szovjet atombomba főtudósát.
A groteszk pikareszk hősei a legtermészetesebb módon kerülnek bele a legabszurdabb helyzetekbe. Mintha az egész 20. századot Rejtő Jenő írta volna...
(Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt. Fordította: Kúnos László. Kiadta az Athenaeum.)