„Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.” - Moldova 75
A kortárs irodalom egyik legolvasottabb írója, Moldova György március 12-én lesz 75 éves; az alkotónak már hetvennél is több kötete jelent meg összesen 13-14 millió példányban. A rádiókabaréban felolvasott humoros történeteinek poénjaiból szólás lett, nevéhez kötődik a ferencvárosi koktél is, amelynek receptje egy rész rum meg két rész rum, jól összerázva.
Moldova György munkáskörnyéken, Kőbányán született és nevelkedett - írta róla az MTI. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt. Diplomáját csak 1986-ban vehette át: 1957-ben letett államvizsgái után ugyanis diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel. Az írót azonban "menet közben" letartóztatták, utóda pedig azt akarta, változtasson témát. Moldova erre nem volt hajlandó, inkább munkásnak állt: volt bányász, kertész, javítóintézeti nevelő, konzervgyári dolgozó. Kazánszerelőként küldték ki a filmgyárba, ahol barátai rábeszélték, hogy írjon forgatókönyvet. A Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott ragadt dramaturgként, 1964-től mint szabadúszó.
Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg, s ez nyomban a közönség kedvencévé tette szerzőjét. A hatvanas évek közepétől a rádiókabaré, a nyolcvanas évek közepén a Ludas Matyi és a Magyar Nemzet munkatársa volt. Közismerten sokat dolgozik, a lexikonban csak főbb műveinek felsorolása fél oldalt tölt meg.
Korai elbeszéléseinek kedvelt témája a külváros világa volt, későbbi regényeiben morális hevület fűtötte hősök mondják ki erkölcsi ítéletét. Feldolgozott történelmi témákat is, például a Negyven prédikátor a hitükért gályarabságot szenvedett protestáns prédikátorokról, míg A napló Che Guevara életéről szól. Szatíráiban és aforizma-köteteiben a társadalmi fonákságokat és a közélet romlottságát ostorozza.
Riportregényei és szociográfiai jellegű írásai aratták a legnagyobb sikert. Ezekhez szívós oknyomozó munkával gyűjtötte az anyagot, olykor hónapokat eltöltve az adott területen. A maga korában revelációként hatott a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza, A tékozló koldus, a Bűn az élet című könyve - ez utóbbi kapcsán rasszizmussal is meggyanúsították.
Moldova Györgyben sokan a volt rendszer kritikusát látták, látják, mások - főként utólag - úgy vélekednek, hogy annak inkább apologétája volt, megkérdőjelezik szociológiai módszereit, forráskezelését. Moldova soha semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, baloldali szimpátiáit azonban soha nem titkolta. A közelmúltban nagy vihart kavart Kádár Jánosról írott munkája, miként sarkos kijelentései is nagy feltűnést keltettek. A focizó író a Szocreál, később a Hunreál jobbhátvédje volt, szavai szerint azért, mert ahhoz nem kellett ész, csak erő.
Ha számon tartaná, rengeteg kitüntetésnek örülhetne: 1973-ban és 1978-ban József Attila-díjat kapott, 1983-ban Kossuth-díjas lett, kapott Nagy Lajos-díjat, Maecenas-díjat, Karinthy-gyűrűt, a legbüszkébb mégis a tiszteletbeli vasutasnak járó Arany Sípra.
