Pippa Lee négy élete

2009. szeptember 26., 20:27

Amerikai dráma. Jó depressziós.

Idős férfi három infarktus után még elcsábítja felesége barátnőjét, majd elhuny. A szóban forgó hűtelen barátnő eljátszik egy öngyilkosságot. Ennek főleg azért van súlya, mert infarktusos csábító első felesége a családi asztalnál kapta be a pisztolycsövet, és a hasonügyben éppen érdekeltek társaságában látványosan loccsantotta szét a fejét. Főhősnőnket, Pippát az emlék nem hagyja nyugodni. (Az vesse rá az első követ, akinek az efféle ebédelés a napi rutinjában van.)

A film: szembenézés e nő múltjával. Szőrösen született, ezért kissé hisztérikus anyja úgy vélte: majmot szült. Aztán a dolgok komolyra fordultak: drog, szex, menekülés, boldogtalanság, családtalanság. Majd jött egy érett férfi, aki Pippát megtanította élni, kapott három infarktust stb. (Lásd elébb!)

A történet idején Pippa depressziós. Feleslegesnek érzi magát, pszichológushoz jár, és a tetejében még holdkóros is, aki éjnek évadján saját konyhájában zabál és szemetel, amint ez a házi videó visszanézésekor kiderül.

Pippának nehéz gyermekkora volt, és az ő lányának is, mert mindenki megbűnhődi a magáét. Ki miben vétkezik, abban büntettetik. (Lehet: kicsit együgyű pszichológia, de legalább nem igényel sok fejtörést.)

Az idős férj úgy véli, felesége az ő halálára spekulál, ezért mogorva vele. Pedig a jámbor Pippa nem spekulál, csak keresi magát és unatkozik. (Mondom, hogy amerikai!) Elébb jótékonykodással akarja elütni az időt, majd fazekas-hobbitanfolyamra megy, ahonnan a nála háziasszonyosabbak kiutálják. Még szerencse, hogy a szomszédban egy felszarvazott harmincas férfi néha meg-megérti. (Fürge ujjak.)

No mármost, efféle családi drámákat vagy olyan svédacéllal kell feltárni, mint amilyent boldogult Bergman használt a boncoláskor, vagy olyan frivol, játékos, cinikus módon, mint tette az ugyancsak megboldogult Priestley a színpadon. Ez a feldolgozás rózsaszín kötésben, könnyező kiadásban (írta és rendezte Rebecca Miller) egyik sem. De nem ám!

Történelmi időutazásra hívjuk mindazokat, akik hisznek a zene világformáló erejében. Augusztus 21-én, Budapesten a Budai Vár – Szentháromság térnél olyan este bontakozik ki, ahol nem márványból vagy bronzból, hanem hangjegyekből és érzelmekből épül emlékmű. Egy este, ahol a múlt emlékei és a jelen dallamai egyetlen lélegzetbe olvadnak össze, és minden hang, minden akkord a szabadság iránti örök, olthatatlan vágyat zengi – egyszerre emlékezve és a jövőbe mutatva, ahol a zene válik a közös üggyé. Egy teljes zenei életpálya emelkedik diadalívként a közönség elé. A világhírű zeneszerző, szövegíró, producer és előadóművész, Leslie Mandoki visszatér Budapestre legendás formációjával, a Mandoki Soulmates-szel, hogy közösen írják tovább a szabadság zenéjének történetét. Az est méltó jelmondata: 50 év szabadságvágy, mely Leslie életútjának hitvallása.