A színpadon eltűnik – Őze Áron a dadogók emberi jogairól
A Démoszthenész – Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete idén 25 éves. Ebből az alkalomból – DADOGÁS A-tól Z-ig címmel – jubileumi konferenciát rendeznek október 22-én, a dadogás elfogadásának nemzetközi világnapján, Budapesten az Aranytíz Kultúrházban. A nyílt rendezvényre a szakmabelieken és érintetteken kívül a téma iránt érdeklődő laikusokat is várják. A meghívott logopédusok és pszichológusok nemcsak előadásokat tartanak, de lehetőség nyílik egyéni konzultációra, tanácsadásra is. A Démoszthenész Egyesület elnöke, Őze Áron, színész, rendező, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója – aki maga is beszédhibával küzd - neves dadogókkal fog beszélgetni. Őze a 168 Órának elmondta: beszédhibája a színpadon eltűnik, a szerepekre való készülést pedig olykor még segíti is.
Őze Áron színész, rendező körülbelül két évtizede vezeti elnökként a Démoszthenész – Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületét. A szervezet akkori titkára, jelenlegi tiszteletbeli titkára, Gacsó Mária kérte fel erre a posztra a művészt, aki nem mondott rögtön igent. – Számomra a legfőbb kérdés az volt, milyen feladatot tudnék én hitelesen képviselni az egyesületben, hiszen szakmai ügyekben nyilván nem vagyok kompetens. Azért vállaltam el mégis a megbízatást, mert missziómnak érzem a beszédhibával küzdő sorstársaim képviseletét. Az egyesületben inkább amolyan kirakatember vagyok, a társadalmi nagykövetük. A saját példámmal is szeretném bizonyítani, hogy a beszédzavar nem olyan nagy tragédia, meg lehet tanulni együtt élni vele, sőt, le is lehet küzdeni. Nem kell szégyellni, bezárkózni. Dadogással is lehet teljes életet élni, hiszen nekem például, amikor a színpadon állok, munkaeszközöm a beszéd. – magyarázza .
Interjúiban mindig nyíltan vállalta, hogy enyhe dadogással küzd, ahogyan édesapja, a híres színművész, Őze Lajos is dadogott. – Nálam a dadogás pszichés alapon kezdődött, és ezért a lelkiállapotomtól függően változik. - folytatja – A stressz vagy a fáradtság felerősítheti a tüneteket, de van egy saját technikám az idegrendszerem kezelésére. Annak idején, a színművészeti főiskolán is köztudott volt a dadogásom, és rengeteg segítséget kaptam a tanáraimtól, köztük Avar Istvántól is, aki művészi beszédet tanított nekünk. Amikor ma új szerepre készülök, nekem mindig előbb elküldik a szövegkönyvet, mert nem vagyok jó blattoló. Sok dolgom van egy szöveggel, hogy folyékonyan, elakadások nélkül tudjam mondani. A dadogás ugyanakkor fantasztikus kontrollként is működik. A színészet lényege, hogy egy másik ember bőrébe kell bújni. Amikor a próbák elkezdődnek, még Őze Áron beszél, aki dadog. A próbák vége felé a beszédzavarnak el kell tűnnie. Ha a dadogás mégis megjelenik, azt jelzi, hogy valamit nem próabáltam jól, mert megint én szólaltam meg, és nem a színpadi hős.
Őze Áront már pályája elején sok szülő megkereste: hogyan segíthetnének beszédhibás gyerekeiknek? Amióta Őze a Démoszthenész Egyesület elnöke, már szakszerű választ is tud adni arra, hová érdemes fordulni. Az egyesület országos szervezet, minden nagyobb városban van képviseletük, szakemberhálózatuk. Az uniós csatlakozásunk után komoly előrelépést jelentett, hogy a súlyos beszédzavart nálunk is fogyatékosságnak minősítették. Őze említi, e téren azért nagy meccseik voltak, ugyanis az érintettek 70 százaléka nehezen fogadta el, a fogyatékos címkézést. Ami teljesen érthető.
De azt is meg kellett érteniük, hogy a fogyatékossá nyilvánítás sok előnnyel is jár, például anyagi támogatást szerezhetünk a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek, bekapcsolódhatunk a nemzetközi szakmai vérkeringésbe, konferenciákon vehetünk részt. Rendkívül fontos az is, hogy jóval eredményesebben képviselhetjük a beszédzavarral küzdők emberi jogait, akik nem egyszer kerülnek méltatlan és jogtalan hátrányos helyzetbe. Gyakran szenvednek el negatív megkülönböztetést.
A dadogókat sokszor megszégyenítik, gúnyolják, lesajnálják. Sokan ezért nem mernek megszólalni, emberkerülők lesznek, elmagányosodnak. A mai világban túlságosan is fontossá vált a verbális készség, a „jó duma” a munkapiacon is nagy előny, a szakmai érvényesülés és előmenetel attól függ, ki hogyan tudja eladni magát. Őze Áron hangsúlyozza: aki egy munkahelyi felvételin elkezd dadogni, az nem nulláról, hanem mínusz harmincról indul.
Sok beszédhibás, ha megtudja, hogy szóbeli felvételin is meg kell jelennie, inkább el se megy. Gyakran az érintettek se tudják: ha igazolást szereznek a beszédzavarukról, jogukban áll kérni, hogy csakis írásban felvételiztessék őket. A beszédfogyatékkal küzdők közül sokan dolgoznak számítógépekkel programozóként vagy rendszergazdaként. Fantasztikus szakemberek, ám egy-egy munkahelyváltásnál ők is hátrányba kerülhetnek, ha nem mernek élni a jogaikkal.
Az egyesület október 22-i, DADOGÁS A-tól Z-ig konferenciáján a dadogók családi, társadalmi helyzetéről, az érdekvédelemről és természetesen a terápiás lehetőségekről is szó lesz. A program olyan különlegességeket is kínál, mint a Thália Pódium előadása. Az amatőr színtársulat tagjai szintén beszédzavarral élő emberek. Őze Áron Dadogásim címmel neves dadogókkal beszélget. köztük például Grendolf Péter evangélikus lelkésszel, aki a Bibliából, Máté Evangéliumából elemez olyan részt, amelyben Jézus a dadogókat gyógyítja. A pódiumbeszélgetésen részt vesz Nényei Pál író is, Az irodalom visszavág könyvsorozat szerzője
A részletes program megtalálható a Démoszthenész Egyesület honlapján is megtalálható.
