Nyíri Zsolt városa

Budapesti Au... Ezt a többszörösen is találó címet adta kötetének Nyíri Zsolt: a címlapon egy belvárosi ház homlokzatának részlete, a címnek választott felirattal. Igaz, az U kissé oldalra fordult. Ha akarunk, találgathatunk, vajon autóbuszra, aukciósra vagy autokratára (tréfa) kellene kiegészítenünk a szöveget: mindegy is, a cím ugyanis nem hiányos. Ez a város, amelyet mindannyian ugyanúgy szeretünk, de amelyet Nyíri Zsolt talán mindannyiunknál jobban félt, épp ezért (is) kutatja, menti, dokumentálja folyamatosan csodalátó fényképezőgépével, ez bizony nagyon is au.

Egyfajta összegzésnek is felfogható ez a kötet: Nyíri szerteágazó érdeklődésének majdnem minden iránya helyet kap benne egy-egy fejezet erejéig. A titkok, a lépcsőházak, az erkélyek, a kerékpárok, a presszók, a veszendő neonok, a házdíszi szobrok, a pusztuló külvárosok – mind-mind egy fényképezőgéppel írott regény vagy novella, melyekhez ebben a könyvben éppannyi szöveg (tárca, prózavers, glossza, írás) társul (többek között Horváth László Imre, Mezei Gábor, Sausic Attila, Varga Adrienne, Zalai Károly tollából), így hozva létre egy audiovizuális, mégis szinte zenei műfajt s egy különleges könyvet.

Végezetül álljon itt egy részlet Kovácsy Tibor rábeszéléséből: „Ez a kulcs nem egyszerűen azt az ajtót nyitja, amin ha belépünk, magukba fogadhatjuk Budapest homályba hátráló múltját. Kinyit egy másikat is, amelyen áthaladva magát a város élő lelkét érinthetjük meg.”