"Nem vagy te zsidó véletlenül?"

„Minden népnek megvan a maga humora, egy része mindenkinek érthető, de a legtöbb csak annak, aki benne él, a többinek hiába meséled. Nem is csak a nyelv meg a fordítás miatt, mert elég, ha csak elmagyarázod, hogy miről szól. Mindegy, hogy az elején vagy a végén, ha körítened kell, már nem ér sokat.” … „Ezeket, aki nem zsidó, nem értené soha, ha meg elmagyarázod, akkor már rég rossz, csak azt látná, hogy itt összevissza röhigcsélünk minden idiótaságon” - idéz Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? című könyvében két interjúalanyt Papp Richárd, az ELTE Kulturális Antropológia szakcsoport adjunktusa. Majd mégis megpróbálja értelmezni, kontextusba helyezni a vicceket. Megteheti, hiszen ő nem szórakoztatni akar.

Papp könyve egy pesti vallási és kulturális közösségbe, a Bethlen téri zsinagógába vezeti az olvasót, hogy aztán ott bemutassa a humor szerepét a közösség belső és külső kommunikációjában. A fiatal szerző munkája nem azért érdekes, mert egyedi jelenséget ír le. E sorok írója nem hiszi, hogy az itt olvasható példákat - még ha az interjúalanyok belülről nézve különleges jelentőségűnek gondolják is a humor hatását saját közösségükre - ne lehetne más népcsoportok esetében is hasonlóan elemezni. Papp munkája azért fontos, mert résztvevőként is képes kívülállóként leírni, értékelni, majd kategorizálni kutatása tárgyát, a pesti zsidó humort. Személyes hangú bevezetőjében a szerző felidézi többek közt, hogyan segítette saját közösségbe illeszkedését a tagok öniróniája. Az antropológusként jelen lévő szerzőtől azt kérdezte egyszer két öreg: „megéri neked a Bethlen térről írni?”, majd, miután ő igennel válaszolt, az idős férfiak mosolyogva reagáltak: „Az jó, az jó, ügyes…”

A teljes cikket elolvashatja a