Nagyida, 1945

2012. szeptember 13., 16:32

Válogatok itt a Nyirő-szerepek között, hiszen tudjuk, ajánlatos differenciálni: ez itt az író, ez a politikus, és ez az ember. Mikor melyik. Amikor 1941-ben a weimari költőnapon Nyirő József azt nyilatkozta, hogy „a vér megtisztítja Európát... éljen Hitler Adolf”, vajon az író beszélt-e belőle, vagy a politikus?

Ennek nyomai is kutathatók az Íme, az emberek! című önéletrajzi dokumentumregényében, amelynek külön érdekessége, hogy 1945 tavaszán kezdődik, a szétbombázott Sopronban, ahol kitartást kiabálva menekülnek az urak. A „nyilas parlament” képviselői is, akik közé a politikus (az ember, az író) tartozott.

Nem sok dokumentum maradt ránk ezekből a napokból. És Nyirő írástudó ember volt, ritka és becses hát a szöveg, ha nem is szívvidító, sőt. Meglepő a gondolkodás korlátozottsága, amikor a menekülők futtukban, már kívül a határon azon folytatnak közjogi vitát, hogy ők vajon még képviselők-e. (Persze: igen.) S meddig?

A hajdan büszke, mára hontalan T. Ház megtanul menekülni, cipekedni, szalmán aludni, erdei gyümölcsön élni, alázatosan megköszönni. De persze Bajorország nem Erdély, az itteni paraszt ellenséges és fukar.

Szenved Nyirő. Dacára, hogy törvényhozó volt, értelmiségi (a vád szerint háborús bűnös), nem érti, mi történt. „Nincsenek idegeink hozzá [...], hogy okszerűen következtessünk.” Irracionális magyarázatokkal próbálkozik: démoni hatalmak ölnek ártatlan embereket. De a vereségben előrelátóan kikülöníti magát: „Más vesztette el a háborút, és mégis ártatlanul mi veszünk el.”

Tovább élő jelei vannak annak is, miként gondolkodott és politizált Nyirő, aki a náci állam bukását hírül véve, arról így ír: „Az évekig fent ragyogott üstökös lezuhant az égről.” A hervadó szóvirágok azonban már semmire sem jók, legfeljebb kompromittáló tanúskodásra.

A háború végére a propaganda maradt az egyetlen „csodafegyver”. Sopronban német katonai gépkocsiról, megafonon szólt az Eleven Újság, amelynek szerkesztésére Nyirő önként jelentkezett. Lelkesíteni a végső győzelemig.

(Nyirő József: Íme, az emberek! Lazi Könyvkiadó Kft.)