Megszavazták, hogy fröccskút legyen a BKV helyén – Művészet, buli, festői táj

– Na melyikre szavaznak? A fröccs­kutas ötletre? Vagy az internetes applikációra, amellyel a politikusokat lehet választások előtt értékelni? – kérdezi a közönséget a Momentán Társulat moderátora. A színházterem zsúfolásig, a nézők a fröccskútra szavaznak. A százszázalékosan improvizatív és interaktív előadásairól híres és népszerű társulat előadóművészei eljátsszák a kapott feladatot. A közönség fantáziája elszabadul. A következőképpen instruálják a színészeket: a fröccskutat népszerűsítő aktivista meghekkeli a BKV oldalát, ahol a fröccskútról készült fotót helyez el annak érdekében, hogy buzdítsa az oldalra látogatókat a fröccs fogyasztására.

– Ezt meghallgatni is borzasztó – összegzi a moderátor, mielőtt nekiáll az előadásnak. Persze nem véletlen, hogy a közönség olyan ivókutakra asszociál, amelyekből fröccs folyik: Tállyán vagyunk, a Tokaj-hegyaljai vidék egyik borászatáról ismert településén, méghozzá a harmadik Kerekdomb Fesztiválon. Bár a kutakból nem fröccs folyik, a látogatók egyáltalán nem tűnnek elégedetlennek.

Fotó: Ónody Tamás

A rendezvényt ugyanaz a csapat szervezte, amely az utóbbi időben a 27 éves Művészetek Völgyét. A tematikus hasonlóságok ellenére a tokaji dombok ölelésében megbújó Tállya más hangulatot kínál, mint a tíznapos Balaton-felvidéki fesztivál, már csak a borkultúra okán is; a háromnapos rendezvény egyik programja a pincemustra volt: egy borútlevél segítségével 16 borásznál – köztük többen is az új generációhoz tartoznak – lehetett kóstolni és a picéket felfedezni.

A bor persze jó barátságban van az irodalommal. Lackfi János költő, író két alkalommal is tartott felolvasást a közönségnek. Hol máshol: egy borospincében egy pohár bor mellett. Őt Nyáry Luca, a fiatal költő és slammer követte, aki mobiltelefonjáról olvasta fel verseit, talán ez a dramaturgiai elem is hozzájárult ahhoz, hogy a teremben lévő gyerekek tátott szájjal hallgatták. Pedig ezek a szövegek egyáltalán nem gyerekeknek íródtak. Luca két éve veszítette el édesanyját, aki „rajongva rejtegette” lánya minden versét.  – Két éve, hogy soha többé nem látlak, senkit se hívhatok anyának – olvasta a félhomályban ülő lány, akit csak a mobiltelefonjának kékes fénye világított meg, majd folytatta: „Két éve van kórteremszag a lelkemben.” Később próbálta a megilletődött hallgatóságot felvidítani, mivel mással, hát szerelmes verssel. – Annyira kamasz vagyok, hogy mindenbe és mindenkibe bele tudok szeretni. Kóbor állatokba és fiúkba is – konferálta fel a következő verset hadarva a „kicsit vidámabb szekcióból”. Luca elmondta, hogy „szenvedélyes rajongója a tömegközlekedésnek”, mert ott elmélyülten lehet verset írni, a lelkes közönség nevében mi pedig csak annyit kérünk tőle, hogy legközelebb olyan lassan olvasson, ahogy a budapesti metró halad, mert ezek a versek megérdemlik az elmélyülést a közönség részéről is.

Fotó: Ónody Tamás

Az irodalmon – és a boron – kívül a zene játszotta a másik főszerepet a fesz­­tiválon. A nagyszínpadon fellépett a 30Y, a Bohemian Betyars, a Ho­­ney­­beast, a Zuboly, az Irie Maffia, a Mary Popkids, Herczku Ági és a Banda, A Kutya Vacsorája, a Zűrös Banda és a Random Trip zenészei, Tóth Vera, Barabás Lőrinc, Herby Shaw (Soul Surge), Delov Jávor és DJ QCee nyomták hajnalig. Aki viszont a komolyzene miatt érkezett a Kerekdombra, többek között meghallgathatta az Amadinda vagy Szirtes Edina Mókus hegedűművész akusztikus koncertjét.

Fotó: Ónody Tamás

Miért éppen Tállya lett az ország talán legfiatalabb fesztiváljának otthona? – tettük fel a kérdést Oszkó Péternek, a rendezvény mögött álló alapítvány alapítójának. – Nálam kell az okokat keresni – mondta a volt pénzügyminiszter, akitől megtudtuk, hogy a kapolcsi Művészetek Völgye szervezőinek annyira jó a híre és reputációja, hogy a csapathoz számos ötlet érkezik új fesztiválok indítására. Tállyán viszonylag sok pénzt fektet be több, fővárosi kötődésű vállalkozó is a borászat fejlesztésébe (a Tállya Wines nevű szervezet tagjai – A szerk.). Ebből a vállalkozói körből keresték meg a volt pénzügyminisztert azzal az ötlettel, hogy Tállya otthont adhatna a Művészetek Völ­­gyé­­hez hasonlatos fesztiválnak. A régió több településének is megvannak már a maguk vendégcsalogató rendezvényei: a szomszédos Mád ad otthont a Furmint Fesztiválnak vagy a Stílusos Éttermek rendezvényének, Erdőbénye pedig az egyre felkapottabb Bor-Mámor-Erdőbénye Fesztiváltól hangos nyaranta. – Tállyán ez a fajta erős arculat még nem alakult ki. A hely viszont ideális, gyönyörű épített környezettel és gazdag hagyományokkal – meséli Oszkó Péter, hozzátéve, hogy a régi borászokat tömörítő egyesületet is sikerült megnyerniük az ügynek. Az önkormányzat pedig tárt karokkal várta a Kerekdomb Fesztivált: a testület mindenben segítette a szervezőket.

Fotó: Ónody Tamás

A Kerekdomb Fesztivál költségeit nagy részben az Oszkó Péter által 2014-ben életre hívott Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány állja, kisebb célzott támogatás érkezett a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, a Szerencsejáték Zrt.-től és a Nemzeti Kulturális Alaptól. (Az indulás évében, tavaly, az első Kerekdomb Fesztiválhoz a Miniszterelnökség támogatását is sikerült megnyerni, ami jelzi, hogy a művészeti fesztiválok és a vidékfejlesztés összekapcsolásának koncepciója a kormánypártnak is szimpatikus.)

A cél azonban az, hogy néhány éven belül – a Művészetek Völgyéhez hasonlóan – ez a fesztivál is önfenntartóvá, állami pénzektől függetlenné váljon. Erre Oszkó szerint minden esély meg is van, hiszen ez a régió, bár még messze nem tart ott, ahol a Balaton-felvidék, de az már látható, hogy hat-nyolc éven belül sokat fog fejlődni. Az üzletemberek pedig tudják, hogy most érdemes itt befektetni. – Az egész fesztiválnak vidékfejlesztési célja van, ez nem csupán arról szól, hogy legyen egy hétvégi jó buli Tállyán – összegezte.

Fotó: Ónody Tamás

Elsősorban kiknek szól egy ilyen összművészeti fesztivál? – Számítunk a regionális közönségre, azaz a miskolci, egri, nyíregyházi vendégekre, de jövőre több szlovák nyelvű prospektussal is készülünk majd, hogy a közeli Kassáról is idecsábítsuk az érdeklődőket. De a hosszú távú célok között szerepel, hogy megszólítsuk országosan is az igényes gasztronómia, bor és kultúra iránt fogékony fizetőképes keresletet – vette át a szót Szabó Réka, a Kerekdomb Fesztivál produkciós menedzsere, kiegészítve azzal, hogy a Kerekdomb – hasonlóan a Művészetek Völgyéhez – is összművészeti fesztivál, komolyzenével, bulizenével, elmélyülést és csendet igénylő irodalmi felolvasásokkal, színházi programokkal és számtalan gyerekfoglalkozással.

Fotó: Ónody Tamás

– Tállya egy nagypolgári, arisztokrata település volt a történelmi időkben. A fesztivál programjai olyan helyszíneken zajlanak, mint a Rákóczi-kúria vagy a Maillot-kastély. Mikszáth itt írta a Különös házasság című regényét – idézte fel azt a hagyományt, amelyhez ez a kifinomultabb ízlésű rendezvény igazodni szeretne.

Az intellektuális tartalmat a gasztro­­kí­­nálat mellett sportolással is megpróbálják színesíteni: a Mád–Tállya-futás hagyományaira építve (ez egy hét kilométeres szakasz) másodjára rendezték meg idén szeptemberben a Kerekdomb Félmaratont is. Ennek az önálló versenyszámnak a legnagyobb különlegessége maga a helyszín, hiszen az útvonal a szőlősorokkal barázdált dombok között, de leginkább emelkedőkön és lejtőkön halad, ami a sík terepen való futásnál nemcsak sokkal szebb, de lényegesen fárasztóbb is – ezt a cikk szerzője saját tapasztalat alapján tanúsíthatja.

Fotó: Ónody Tamás

A fesztivál kiemelten figyel a családo­­sokra, a programokat úgy állítják össze, hogy azok egyszerre nyújtsanak él­­ményt a szülőknek és a gyerekeknek is. Az egészen kicsiket ringató várta, a nagyobbakat gyerekkoncertek és kézműves-foglalkozások. Az egyik népművész, „Laci papó” különleges hangszereket – nádsípot és kereplőt – készített a gyerekekkel, miközben mesélt nekik.

A Kerekdomb Fesztiválnak minden esélye megvan arra, hogy néhány éven belül olyan meghatározó rendezvénnyé váljon Tokaj-hegyalján, mint a Balaton-felvidéken a Művészetek Völgye. És ehhez még arra sincs szükség, hogy fröccs folyjon a kutakból.