Megbízatás, netán kérés
Amióta a lehallgatási botrány kitört, Répássy képviselő úr jóvoltából tudjuk, hogy micsoda differencia van megbízatás és kérés között. (Kábé annyi, mint a közgyűlés és a baráti beszélgetés között, ahol lezsírozott állami támogatások mértékéről csevegnek barátilag.)
Ezért én nem is megbízatást adok ezúton az öszszes politikai szereplőnek, hanem megkérem a nekik kijáró tisztelettel őket, hogy szíveskedjenek felhagyni egymás (elnézést a kifejezésért) csesztetésével, és az általam javasolt, alábbiakban vázolt témáról fejtsék ki véleményüket.
Kérem továbbá az ellenzéki urakat, hogy ne hivatkozzanak sztereotip módon a kormány felelősségére, mert a politikai váltógazdálkodás következtében ma itt, holnap ott. Konkrét és átfogó elképzelés nélkül az ellenzéki politika a demagógia fogságába esik.
A jövő szempontjából sajátosan magyar feladat a cigánykérdés és a nyugdíjreform megoldása. A két téma összefügg. Miért?
Hazánkban a becsült adatok szerint 500-600 ezer roma származású magyar állampolgár él. Az általános rasszista beütésű vélemény a cigányok létszámát egy-másfél millióra becsüli, és általánosító következtetésük az, hogy ezeket az embereket az adófizetők tartják el, mert különben jövedelmük csak segélyből és bűnözésből jön össze. A nyugdíjasok száma hárommillió körülire tehető. Már tapasztalható a nyugdíjasok „közellenséggé” válása is.
Az egyik tévéműsorban, amikor bejelentette a kormány a jogszabályok szerinti 1,1 százalékos visszamenőleges kompenzációt, a riporternő megkérdezte, hogy ebben a szűkös helyzetben honnan van erre forrás.
A statisztikában az ún. öregedési index a 0–14 évesekre jutó 65 éven felüliek arányát tükrözi. Ez jelenleg 107,6 százalék nálunk. Közismert, hogy a születési arány a cigány származású magyarok körében jóval magasabb, de az is tény, hogy ez a réteg él a legnehezebb körülmények között. Átlagos iskolázottságuk rendkívül alacsony.
Az átlagos életkor emelkedésével erőteljes növekedés várható az „eltartottak” területén. Ami jó pár év múlva komoly társadalmi feszültséget okozhat.
Mi lehet a kettős probléma megoldása? A roma társadalom önerejéből nem tud kitörni. Ehhez nagymértékű pozitív diszkrimináció szükséges egy rendkívül alaposan átgondolt képzési program keretében, hogy piacképes szakmát, hivatást tudjon a felzárkózni vágyóknak adni.
Ha ez a dolog sínre kerülne, akkor a nyugdíjasok jövőbeni problémája is más színben tűnne fel. Hiszen ha a munkát vállalni képesek száma növekszik, akkor a nyugdíjalap egyensúlyi helyzete is javul. (Elkerülhetetlen még a nyugdíjkorhatár átlagos életkorhoz való igazítása is.)
Ezért kérem ennek a szerény olvasói levélnek a keretében jelenlegi pártjainktól, hogy ebben a szorosan összefüggő két témában nyilvánítsanak véleményt. Ami sokatmondó lehet. Akkor is, ha nincs véleményük.
Név és cím
a szerkesztőségben