„Meg fogom találni Kleopátra sírját” – Zahi Hawass régészprofesszor Budapesten tett látogatást

Az egyiptomi sztárrégész-professzor a Tutanhamon rejtélyei és kincsei című kiállításon tartott sajtótájékoztatót és a Párisi Udvar Budapest hotelben első hivatalos magyarországi könyv publikációját.

2020. február 3., 18:35

Szerző:

November óta látható a Király utcai Komplex Eventben a Tutanhamon rejtélyei és kincsei című kiállítás, amelynek fővédnöke maga Hawass. Most személyesen is megnézte az ifjú fáraó sírkamrájának tárlatát, amelynek közel 1000 tárgyát természetesen másolatokból állítottak össze, de a professzor szerint ezek tökéletesen visszaadják az eredetieket.

A médiának tartott rövid tárlatvezetése a Rosette-i Kő fotója mellől indult, amelynek pikantériára, hogy az egyiptomi hieroglifák megfejtésének kulcsa egyike azoknak az Egyiptomból elrabolt híres műkincseknek, amelyeket a professzor évek óta próbál visszaszerezni hazája számára.

Hawass külön felhívta a figyelmet a szinte lomtárszerű összevisszaságban megjelenített előkamrára, amelyet így, élőben csak Howard Carter látott 1922-ben. A maszk előtt arról beszélt, hogy élete egyik legszebb élménye volt, amikor a fáraó arcát meglátta, a híres araszmaszk szemét, arcvonásait teljesen élethűnek nevezte. Itt mondta el, hogy eddig 17 könyvet írt Tutanhamonról.

Zahi Hawass
Fotó: Donat Kekesi

Úgy véli, hogy az egyiptomi kultúra mindenkié. E felhívás azonban nemcsak a turistáknak szól, hanem a mindazoknak, akik segítenek megismertetni és megóvni a világörökség egyiptomi kincseit. A találkozó végén Hawass professzor dedikálta Discovering Tutankhamun című könyvét, amely végigviszi a tudományos kutatásokat és a legendákat, ahogy az alcím mondja, Howard Cartertől a DNS-ig. 

Majd a szerdai napon a világhírű régész professzort, hatalmas lelkesedés fogadta. Nagyjából kétszáz ember várta tűkön ülve a neves egyiptológust tegnap a Párisi Udvar Hotel Budapest patináns épületében. A világhírű egyiptológus bemutatta két éve folyó új kutatásainak eddigi eredményeit is. Szerinte azért jelentős a mostani feltárás, mert először tárnak fel ókori „ipari területet”. 30 műhely, ókori raktárépületek és számos, a 3500 éves kerámiatárgy látott napvilágot a professzor jóvoltából. Meggyőződése, hogy Kleopátra sírjának feltárása nincsen messze. Vannak elméletei ezzel kapcsolatban, merre lehet a sírkamra és célja, hogy még életében megtalálja. „ Nem halhatok meg úgy, hogy nem találom meg Kleopátra sírját.”- mondta mély meggyőződéssel a sztárrégész. 

Hawass szerint a kelet-európai egyiptológusok legjobbjai Magyarországról kerülnek ki, közülük is kifejezetten méltatta Kákossy Lászlót. „Csak egyetlen tévedése volt: egyszer hagyta, hogy rásózzanak antik tárgyként valami bóvlit” – mondta nevetve.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.