„Május 3-i jelentés szerint a Fidesz pályázatot nyújtott be a Soros Alapítványhoz a választási infrastruktúra megteremtésére”

„Ezen a helyen kell megkérdeznünk: kinek felelős a magyar kormány? Mi nem tudhatjuk, mikor köszönt ránk első jólétünk... A rendszer kis híján kipusztította belőlünk a tiltakozás megszervezésének képességét. Azt a képességet is, hogy el tudjunk képzelni más világot, mint amibe beleszülettünk...”

Az idézet nem a Momentum egyik szóvivőjétől származik. Orbán Viktornak 1989 tavaszán a Kossuth-téren mondott beszédéből származik a kivonat. Olvasható több ezer más videó-, fotó – írásos dokumentummal együtt a Blinken OSA Archívum új, 1989.osaarchivum.org címen a világhálón található portálján.

Remek ötlet. Idén 30 éve, hogy megfordult a világ és nagyot fordultunk benne mi is. A jobb szó híján rendszerváltásként emlegetett változások túlzás nélkül történelmiek voltak. Ennyi bizonyos. De emlékszünk-e még 1989-re, úgy, ahogyan megéltük, azok, akik már felnőttek voltunk? S mikor, hogyan tudhatják meg az akkor történteket hitelesen fiatalabbak, azóta születettek? Lévén, hogy éppen az egyik, a váltásból sarjadt és ma tartósan kormányzó politikai erő szívósan próbálja elhallgatni, átírni  ’89-ből azt, ami ma már nem illik rendszerébe.

A remek ötlet először '89 tizedik évfordulójára született, „1989: volt-e” hangzott a címe. A portál akkor Pulitzer-emlékdíjat kapott, majd alkotóit az eltelt második évtized még borúlátóbbá tette: „1989: lesz-e?” a jelentősen kibővült, korszerűsített történeti adatgyűjtemény címe. Alkalmasint a legjobbkor, hiszen újonnan alapított, a magyar társadalomtudomány elismert műhelyeivel párhuzamosan működő, rendszerhű emberekkel feldúsított intézmények, nemkülönben a gleichschaltolt közoktatás szorgosan fáradoznak múltunk újraírásán, beleértve ezt az emlékezetesen szép esztendőt is.

Pedig fekete-fehéren, sőt, a videókban színesen is látható szinte minden, ami abban az esztendőben fontos volt (vagy legalábbis annak látszott)és megörökíttetett. Olvashatjuk az állambiztonsági szerv napi, bizalmas jelentéseit, hol, mikor és kik veszélyeztették a rendszert. Egyre többen:

1985-ben a „belső ellenséges tevékenységgel” kapcsolatos ügyek a jelentések harmadát tették ki, '89-re már kétharmadát.

Röplapokat szórtak Demszkyék, a kínai nagykövetség előtti ülősztrájkkal tiltakoztak a pekingi terror ellen Orbánék. Május 3-i jelentés szerint a Fidesz pályázatot nyújtott be a Soros Alapítványhoz, választási infrastruktúra megteremtésére ( számító- és másológépek), továbbá a Fidesz Press, nyári táboruk támogatása, valamint egy alkalmazottjuk költségeinek térítésére. Soros ez ügyben találkozni kíván a Fidesz választmányával. A rendszerváltás ismert támogatója az év későbbi szakaszában már a TV-híradóban szerepelt, bejelentve: az addigi 6 millió dollár után további 4 milliót folyósít budapesti alapítványának

Videóban még érdekesebbek a Fekete Doboz felvételei. Óriási érdemük, hogy megörökítették a több hónapon át folyt tárgyalásokat az Ellenzéki Kerekasztalnál, illetve azok tárgyalásait az állampárt képviselőivel. Újra egypárti, hordószónokok és cinikus agitprop emberek jellemezte rendszerünkbe szürkülve felüdítő látni, mily civilizált stílusban, a kölcsönös tisztelet jegyében tárgyaltak egymással művelt értelmiségiek: Szabad György és Kis János, Tölgyessy Péter és Kónya Imre, Sólyom László és idős (valódi) kisgazdák. Igen O.V. is. Hallhatjuk Stumpf Istvánt a MISZOT elnökeként (ifjúsági ernyőszervezet, a KÍSZ ellenében), ahol Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal dolgoztak. És hallhatjuk Grósz Károlyt március 21-én, hívei előtt: „Tudatosan adjuk fel a hatalmat, pedig lennének még egyéb eszközeink annak fenntartására. Kényszerlépés ez, nem tudunk mást tenni, mert különben még súlyosabb katasztrófát idéznénk elő...”

Már nappal később következett a nagy, március 15.-i tüntetés. Miközben más tízezrek tüntetés helyett Bécsbe rohantak vásárolni. Akárcsak április 4.-én, a következő munkaszüneti napon: akkor kerek 150 000 „gorenjeturistáról'” számolt be a tévéíradó. Lehetne egyébként hozzáférhetővé tenni még rengeteg híradós és egyéb videó-anyagot a nevezetes évről. Azok ott vannak az MTVA archívumában, de a rengeteg közpénzből fenntartott intézmény csak jó pénzért adja ki azokat a köznek.

Hallhatók a SZER és a BBC korabeli riportjai, kommentárjai, amelyek közül különösen az utóbbiak segítenek, hogy a világpolitika nagyobb keretében lássuk kis hazánk történéseit s azok tükröződését az akkor is csak óvatosan kiváró Nyugaton. Külön fejezetekben '89 fotóival találkozhatunk – nemkülönben az év emlékeit hordozó tárgyakkal, amelyeket magánszemélyek bocsátottak az OSA rendelkezésére.

„Az 1989-as események helye az egyéni és kollektív emlékezetben még mindig bizonytalan, értelmezése képlékeny. De azt a fontos évet nem lehet elvenni tőlünk. Szabadok voltunk és – akárcsak ma is – nagyon akartuk Európát. Arra biztatunk tehát mindenkit, hogy az itt bemutatott, egyedülállóan széleskörű és változatos dokumentumok segítségével próbálja maga megérteni, összerakni és feldolgozni az 1989-ben lezajlott folyamatokat. Építkezzünk belőlük, vonjunk le következtetéseket. Ezt a munkát senki nem fogja elvégezni helyettünk” – írják a portál jeles alkotói, Mink András és Szilágyi Csaba.

Ez is remek ötlet, remélhetőleg sokan megfogadjuk- s közben nem csak sokat tanulhatunk, jókat szórakozhatunk is, ha 30 év rengeteg csalódása ellenére legalább a humorérzékünket megőriztük.