Magyarországon nem kaphatnak igazságot
Szakértők szerint a Holocaust-időszak utolsó nagy műkincs-visszaadási ügye lehet az a per, amelyet a bankár Herzog Lipót Mór leszármazottai indítottak az USÁ-ban, és amellyel egy szövetségi fellebbviteli bíróság foglalkozik Washingtonban.
A művek közül több a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható, a többi közt egy El Greco is, valamennyit a nácik vették el jogos tulajdonosuktól, írja a Los Angeles Times. Összesen több mint 40 alkotásról van szó, értéküket 100 millió dollárra becsülik. Az ellenérdekű fél a magyar állam, három múzeum és egy egyetem. (A festmények közül 11-ről magyar bíróságok már kimondták, hogy azok nem tartoznak a tárgyhoz, mert ügyükben korábban már egyezség született, de ezt a döntést a felperesek megtámadták.) A per mindenesetre precedensül szolgálhat arra nézve, lehet-e az USÁ-ban jogi eljárást kezdeményezni egy külföldi állam ellen. A csoport vezetője, Herzog dédunokája, a 46 éves ingatlanfejlesztő David de Csepel azt mondja: világos, hogy Magyarországon nem kaphatnak igazságot. A magyar fél ezzel szemben azon a véleményen van, hogy egyéni vagyoni kérelmekkel jobb lenne a Nemzetközi Bírósághoz, vagy még inkább a magyar joghatósághoz fordulni. Egy los angelesi ügyvéd, aki Ausztriát fogta perbe öt Klimt-kép kapcsán, úgy látja: Magyarország azért nem szolgáltatja vissza a Herzog-gyűjteményt, mert az ilyen ügyeket politikai kérdésnek tekintik Kelet-Európában. Márpedig arrafelé nem lehet szavazatokat szerezni azzal, ha barátságos vagy a zsidókkal és visszaadod a tulajdonukat.