Magyarországnak igencsak vigyáznia kell a képére

A vezércikkben Bölcs István az írja, „Miskolc, Veszprém és Olaszliszka arra figyelmeztet mindenkit: a fokozott készületlenség helyett mostantól igazán fokozott készültségre van szükség. Nem rendőri, hanem társadalmi értelemben.”

A politikai póker és a „cigánykártya” a téma egy másik írásban is. A Political Capital elemzését ismerteti a 168 Órában Barát József, megállapítva, hogy most minden rendőri hiba növeli a parlamentbe készülődő Jobbik baljós esélyeit.

A miskolci rendőrkapitány ominózus mondatait az úgynevezett cigánybűnözésről „kommunikációs hibaként” könyvelte el a rendőrség, Most az a kérdés: mit tesz a rendőrség, hogy embereit ne hozzák nehéz helyzetbe a „provokatív újságírói kérdések.” Erről is szól egy cikk az összeállításban, amely internetes vitázóink véleményével zárul. Az egyiket idézem szó szerint: „Nem lehet egy etnikum problémáját úgy megoldani, hogy közben tilos megnevezni az etnikumot.”

Mit állít a Fidesz honlapja, mit állít Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője, mit állít Jobbágyi Gábor jogászprofesszor _ és mindegyikük állításával szemben mit mondanak a tények. Bolgár György folytatja sorozatát, amelynek címe: Hogy mi van?

Mészáros Tamás ezúttal arról ír, joga volt-e Gyurcsány Ferencnek megnézni Bécsben a Tina Turner-koncertet. A kérdés azért érdekes, mert a fideszes Bernáth Ildikó egy sajtótájékoztatón mélységes felháborodással hangjában feltette a szónoki kérdést: válság idején, amikor a miniszterelnök mindenkitől lemondást vár el, akkor hogy volt képe, hogy ezt megtegye? Mészáros Tamás megállapítja: „a Fidesz-kommunikáció ezennel átlépte a józan ész határát.”

Ha a bankok dőlnek, az ország tönkremegy - állítja elemző írásában a pénzügykutató közgazdász Várhegyi Éva.

Ki állja a számlát a devizahitelekért? – teszi fel a kérdést Inotai András, aki szerint a kölcsönt felvevő kihasználta korábban a kedvező hitellehetőségeket, és vállalta annak rizikóit, beleértve az árfolyamkockázatot is. Ezért senki más nem tehető felelőssé, hiába próbálják a történteket úgy előadni, hogy ők lényegében a bankok csábításának lettek áldozatai. Erre az „áldozatvállalásra” senki nem kötelezte őket, mondja határozottan Inotai András.

Az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere, Chikán Attila most részt vesz a Reformszövetség munkájában, s bár nem túl bizakodó, mégsem tartja kizártnak, hogy a kormány majd megfontolja javaslataikat. A Corvinus Egyetem professzora tehát aktívan részt vesz a válságkezelésben, és úgy gondolja, a kormányzati javaslatok mögé várhatóan odaáll az üzleti elit jó része is.

A gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos, Tukacs István is nyilatkozik a 168 Órának. Reagál Bokros Lajos dolgozatára, Róna Péter véleményére, és igyekszik válaszolni a riporter, Krug Emília egyáltalán nem megengedő kérdéseire.

A rendszerváltás évéről szóló sorozatunkban 1989-re emlékszik Aczél Endre, Miskolczi Miklós és Havas Henrik.

A Glóbusz rovatban E. Fehér Pál a magyar-szlovák „meccsekről” ír, ezzel a címmel: Futball, tankönyv, gumibot.

Kasza László írása arról szól; egyházi körökben miért fogadták mély felháborodással, hogy Benedek pápa visszafogadta a holokauszttagadó püspököt.

Végezetül, de nem utolsósorban figyelmükbe ajánlom Békés Pál írását, amelynek kiindulópontja a New York-i-washingtoni kulturális évad. Idézem az utolsó bekezdést: „Úgy kell nekünk a kulturális évad sikere, mint egy falat kenyér. Mert ha valamikor, hát most Magyarországnak igencsak vigyáznia kell a képére.”