Kun páter
Akadnak, akik emlékeznek még 1944–45 egyik hírhedt figurájára, a Kun páter néven elhíresült nyilas papra.
Kun András minorita szerzetes 1944 tavaszán önként lépett be a Nyilaskeresztes Pártba. Röviddel előtte Szálasinál jelentkezett kihallgatásra. Az október 16-i nyilaspuccs után, ahogy írja, a nagyobb propaganda kedvéért „papi ruhába öltöztem, karomra nyilas karszalagot, derekamra pedig pisztolyt öltöttem, és pisztolylyal a kézben én is az autókat leállítók közé álltam... még a külföldi képviseleteket is leállítottuk és a párt szolgálatába igénybe vettük”.
Azt is írja, hogy felhasználta a „reverenda népszerűségét”. November vége felé „...átadtam magam a párt szolgálatának”.
Kun páter papi ruhában, fegyveresen élte ki szadista hajlamait. Vallomásában leírta, hogy a Városmajori Kórház kiürítése során „...kb. száz-százötven embert, nőket és férfiakat, öregeket és gyermekeket ott a helyszínen... kivégeztünk”. Másik alkalommal behatoltak az Új Szent János Kórházba, ahol ütlegelések és szitkok után „...a Duna partjára kísérve kivégeztünk kb. 80-100 embert, vegyesen férfiakat és nőket, öregeket és gyermekeket”.
1945. január elején behatoltak egy védett zsidó házba. „...mindenüket elvettük, majd... a Dunába lövöldöztük őket.”
1945. január 12–13-án Kun vezetésével megrohanták a Maros utcai zsidó szanatóriumot, ahol kb. 80-100 személyt kivégeztek. Vallomásában azt is leírta, hogy „igen sok... zsidó megverésében és ún. »kinyírásában« vettem részt, kikről számot adni nem tudok”.
A fenti, 1945-ös vallomásából vett idézetek Kun Andrást fanatikus és szadista embernek mutatják. Nem véletlenül.
Nemes József
Orosháza
