Kukkolni szabad! Tarol a privátfilm

Vannak-e felméréseik arról, hogyan alakulnak át a nézői szokások? Mennyien választják a nagy kereskedelmi tévékkel szemben a Filmmúzeumot?

A nagy kereskedelmi csatornákkal természetesen nem tudjuk – és nem is akarjuk – fölvenni a versenyt, de a nézettség nálunk is fontos szempont. Úgy alakítjuk ki a műsorstruktúrát, hogy figyelembe vesszük a kereskedelmi televíziók nézőinek szokásait. Az utóbbi időben ez jelentősen növelte a Filmmúzeum nézettségét.

A csatorna imázsa az utóbbi hónapokban változott. Miközben láthatóan folytatja tovább a megkezdett utat, újabb nézői rétegekért küzd. Mit vállalnak a régi Filmmúzeumból s mik az új törekvések?

2007 októbere óta a Filmmúzeum a Chello Central Europe kötelékébe tartozik. Ez természetesen hozott változásokat, de a cél ugyanaz maradt: az igényes szórakoztatás. Műsorkínálatunkban továbbra is megtalálhatók a klasszikus magyar, cseh, olasz, francia vígjátékok ugyanúgy, mint a filmtörténet legnagyobb alkotásai Bergmantól Formanig. Vetítünk legendás tévésorozatokat (Az Angyal, Belphegor, Meghökkentő mesék stb.), valamint – és ezzel valóban egyedül állunk a tévés piacon – régi oktató- és privátfilmeket is. Utóbbiaknak jelentős rajongótáboruk van.

Ugyanakkor egyfajta fiatalításra, frissítésre törekedtünk az új arculat megalkotásakor – nem egy poros filmarchívumot szeretnénk, hanem egy modern tévécsatornát, amely történetesen régi filmeket sugároz. Hiszünk abban, hogy jó nézettséget nemcsak harmadvonalbeli akciófilmekkel és reality show-val, hanem értékes, színészi, vagy rendezői, alkotói szempontból kiemelkedő alkotásokkal is el lehet érni. Reméljük, hogy a magyar nézők az igényesen válogatott és szerkesztett, többnyire szórakoztató, olykor azonban komolyabb hangvételre és tartalmakra is vevők, és a kereskedelmi csatornák mellett igazi filmes alternatívát tudunk nyújtani a megújult Filmmúzeummal.

A Filmmúzeum egy devalválódó kulturális környezetben egyre nagyobb értékhordozónak tűnik. Egyre inkább felkeltheti az értékeket kereső nézők figyelmét, s azokét is, akik csak egyszerűen unják a vezető adók műsorát. Van-e ezzel kapcsolatban marketingstratégiájuk?

Természetesen rendelkezünk konkrét marketingstratégiával az új arculatot illetően. A célunk elsősorban az, hogy felhívjuk magunkra az értékes műsorokat kereső nézők figyelmét. Hiszen hiába vagyunk benn 1 700 000 háztartásban, a rengeteg magyar nyelvű adó közül nagyon nehéz megtalálni épp azt, amelyik érdekes lehet. Ahogy ma több televíziós csatorna kommunikációjánál is megfigyelhető, szeretnénk a Filmmúzeum esetében is egy erős márkát felépíteni és megtartani, amely saját személyiségjegyekkel bír.

Elsősorban a régi magyar filmek vagy a világhírű külföldi filmek műsoron tartásán lesz a hangsúly?

A Filmmúzeum indulásától fogva nagy hangsúlyt fektetett a magyar filmek bemutatására. Ez azóta sem változott: jelenleg húsz 1945 előtti és ötven 1947 és 1995 között készült magyar játékfilm van műsoron. Ebben, azt hiszem, egyedülállóak vagyunk. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy a külföldi – elsősorban az európai - filmművészet legjobb alkotásait is műsorunkra tűzzük.

Folytatják-e a háttérbeszélgetéseket? A portrékat, az emlékezéseket?

Ezekből a portréműsorokból több mint száz készült az elmúlt évek folyamán. Az Aranykort, Prokopp Dóra híres magyar filmesekkel készített interjú-sorozatát és a Sportmúzeumot, amelyben a néhány éve elhunyt Molnár Dániel beszélgetett a legjobb magyar sportolókkal, a koradélutáni sávban folyamatosan ismételjük.

Mi van most Prokopp Dórával?

Dóra teljesen kivonult a médiából, nemrég nyitottak egy éttermet a családjával és a barátaival.

Nem is lesznek új portréműsorok?

Új portréműsorok egyelőre nem készülnek, az egyéb saját gyártású műsoraink viszont rendkívül sikeresek. A 48 részes Privát rocktörténet című sorozatunk 2007-ben Kamera Hungária–díjat kapott, jelenlegi nagy büszkeségünk pedig a kéthetente jelentkező Páratlan évek, amelyben az 1945-től 1995-ig tartó időszak páratlan számú éveinek mindennapjait mutatjuk be. Természetesen újabb saját gyártású műsorokon is gondolkodunk, amelyek a Filmmúzeum tematikájához illeszkedően elsősorban film- és művelődéstörténettel foglalkoznak majd.

Vannak-e közös céljaik a Magyar Filmintézettel, amely a régi magyar filmek archiválója?

A Magyar Nemzeti Filmarchívummal évek óta példaértékűnek mondható az együttműködés. Folyamatosan vásárolunk tőlük filmcsomagokat, az idén pedig mi mutatunk be négy olyan elveszettnek hitt filmet a nagyközönség számára, amelyet a Filmarchívum munkatársai találtak meg nemrégiben a világ különböző archívumaiban.

2009-ben mely filmekre, mely sorozatokra hívná fel legszívesebben a nézők figyelmét?

Hamarosan indul a Forró szél, azaz a Surda kalandjait bemutató jugoszláv filmsorozat, majd a Tetthely című, még „nyugatnémet” széria, hiszen az epizódok a hetvenes-nyolcvanas években készültek. Természetesen folytatjuk a klasszikus csehszlovák, olasz, francia, angol és amerikai filmek bemutatatását, sőt nagy örömünkre elindítunk egy Truffaut-életműsorozatot (az összes Antoine Doinel-filmmel együtt), sőt hamarosan a nagy Chaplin-klasszikusok is láthatóak lesznek nálunk az Aranyláztól a Diktátorig.