Karoling-kori palotát találtak Zalaváron?
Valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Arnulf keleti frank király és császár palotaépületének maradványaira bukkantak a régészek Zalaváron. A Kárpát-medencében páratlan épület teljes feltárására csak jövőre kerülhet sor – írja a műemlékem.hu magazin.
„Egy nagyméretű kőépület alapjaira bukkantunk az egykori, Pribina által a 840-as években építtetett erődített udvarházon belül, a Mária templomtól nyugatra. Az eddig feltárt, derékszöget záró falszakaszok két, illetve nyolc méter hosszúak, vagyis tekintélyes épület lehetett, amely reprezentációs célokra is szolgálhatott” – mondta el a műemlékem.hu-nak Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa, ásatásvezető régész.
Hozzátette: a falazási technika egyértelműen Karoling-kori. Azonban a 9. század közepénél mindenképpen később épült, hiszen csak azután kezdhettek hozzá, hogy a Pribina és Kocel udvarházát kerítő erődítési árkot betemették, így bővítve a település területét. „Nagy valószínűséggel a 9. század utolsó harmadában építették, s a fal vastagsága és az épület kiterjedése alapján komoly világi célú épület volt.
Hogy templom nem lehetett, arra a Libellus de conversione Bagoariorum et Carantanorum (A bajorok és karantánok megtéréséről) szóló irat a bizonyíték, amely egyértelműen leírja, hogy a településen három templom áll. Ezeket korábban már sikerült azonosítani. A Nyugat-Európából ismert analógiák (például Aachen, Paderborn, Ingelheim, Lorsch) szerint palota lehetett. Az egyetlen kőpalota, amit sikerült eddig megtalálni a Kárpát-medencében sőt Közép-Európában. Kizárásos alapon Karintiai Arnulf keleti frank király és császár palotája volt, aki Mosaburgot utolsó „nyugatiként” birtokolta egészen a 899-ben bekövetkezett haláláig, ami után a magyarok megszállták a Kárpát-medence Dunától nyugatra elterülő részét is” – mondta Szőke Béla Miklós.
Zalavár-Várszigeten, az egykori Mosaburg területén 1948-ban kezdődtek el a feltárások. Előbb Fehér Géza, majd csaknem negyven éven át Cs. Sós Ágnes vezette a kutatásokat, tőle vette át a stafétabotot Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze. Két évvel ezelőtt az európai régészet nagy szenzációja volt az itt feltárt, glagolita írással díszített edénytöredék, amely igazolta, hogy ez az írás valóban a Mosaburgban is élt Cirillhez és Metódhoz köthető, hiszen korábban más kutatók azt a feltevést is megkockáztatták, hogy a glagolita ábécé kitalálása csupán a szentek később írt életrajzában szerepelt.
Milyen lehetett a Karoling-kori palota és miért nem tárják fel még idén? A riport folytatása a páratlan leletről a
Fotó és szöveg: Kovács Olivér
